Közszereplőnek minősülnek-e az egyházi vezetők? A kérdés csak látszólag érdektelen: a választól függ ugyanis, hogy megtudhatjuk-e, melyik egyházi személyiség működött együtt a pártállam titkosszolgálatával. Aki közszereplő, az átvilágítható.

Nem egészen két éve, a világhálón jelent meg az a bizonytalan eredetű ügynöklista, amely mintegy félszáz korábbi és jelenlegi egyházi vezető nevét is tartalmazta. Ennek kapcsán Kozák Dániel, az Origo című internetes lap munkatársa az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához fordult az eredeti iratokért, de az egyházi vezetők túlnyomó többsége megakadályozta, hogy kiderülhessen, ügynökök voltak-e. Ehhez csupán annyit kellett tenniük, hogy a levéltár megkeresésére kinyilvánították: nem tartják magukat közszereplőnek.

Egyetlen kivétel akadt, Bölcskei Gusztáv református püspök: ő elismerte közszereplő mivoltát. Róla ki is derült, hogy nem volt hálózati személy. A többi, listára vitt egyházi személyiség - katolikus részről Seregély István érsek, Bosák Nándor és Veres András püspök, az evangélikusoktól Szebik Imre püspök és Frenkl Róbert országos felügyelő, valamint Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója - nem nevezte magát közszereplőnek.

Álláspontjuk megértéséhez hozzátartozik, hogy a "közszereplő" szó mást jelent a közfelfogásban, és mást a jogi nyelvezetben. A törvényi definíció szerint közszereplő az, aki közhatalmat gyakorol vagy a "politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja". Az Origo újságírója mindenesetre nem törődött bele az elutasításba, és a szóban forgó egyházi vezetők esetében bírósághoz fordult, kérve a közszereplői minőség kimondását. A Fővárosi Bíróság az újságírónak adott igazat. Egyházi személyiségeknél a közhatalom gyakorlása kizárható, ezért az volt a kérdés, hogy a perben érintett egyházi vezetők "feladatszerűen" alakítják-e a politikai közvéleményt. A bíróság arra a válaszra jutott, hogy - igen.

A perben szereplő hat személyről - az egyelőre nem jogerős döntés szerint - a levéltárnak ki kell adnia a dokumentumokat, de ebből nem szabad általános következtetéseket levonni: a bíróság hangsúlyozta, hogy minden további esetben, külön-külön meg kell nézni, közszereplőnek tekinthető-e az adott egyházi vezető.

A katolikus püspöki karnál kérdésünkre közölték, hogy Német László titkár csak a bíróság írásos döntésének áttanulmányozása után mond véleményt. Az MTI-nek nyilatkozó Veres András püspök bejelentette, hogy fellebbez. (Itt jegyezzük meg: az eddigi ismert információk szerint a püspöki kar tagjai közül csak Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, a múlt vizsgálatára létrehozott katolikus bizottság elnöke kérte önkéntes átvilágítását.) A református egyház közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy a múlt feltárása és az ügynökkérdés lezárása mellett van, ám az iratok közül sokat megsemmisítettek, félő, hogy a feltárás nem lehet teljes, objektív és tárgyilagos.

Tudomásul vesszük a bíróság határozatát - ezt Hafenscher Károly, az evangélikus egyház szóvivője nyilatkozta lapunknak. - Jogállamban élünk, legalább mi, keresztények tartsuk be a törvényeket - tette hozzá a szóvivő. Frenkl Róbert, az evangélikusok ma már nyugállományban lévő világi vezetője árnyalta a képet. Elmondása szerint csak akkor fellebbez, ha az ügy szereplői közösen fordulnak a másodfokon eljáró bírósághoz.

Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője előrebocsátotta, hogy Zoltai Gusztáv már korábban, ettől az ügytől függetlenül kérte az átvilágítását, s az számára kedvező eredményt hozott. A bíróság döntése ellen viszont valószínűleg fellebbezni fognak, méghozzá elvi okokból, mert nem értenek egyet azzal a jogértelmezéssel, hogy az egyházi vezetők "feladatszerűen alakítják" a politikai közvéleményt.

Egészen másként látja Iványi Gábor metodista lelkész. Az egyházi vezetők szerinte közügyekben és pártpolitikai kérdésekben is rendszeresen megnyilvánulnak. Mi mások lehetnének, mint közszereplők? Gyávaság volt különböző indokokkal tiltakozni ez ellen - jelentette ki Iványi Gábor, aki úgy vélte: túlságosan is kilógott a lóláb. Pusztán arról volt szó, hogy az egyházi vezetők mentességet, különleges elbánást akartak maguknak.