- Jobban kedvelem a karikatúra többletet, mint annak hiányát - írta a lap egyik ügyvédjének küldött, s a per során felolvasott levelében Sarkozy, aki szerint a Charlie Hebdo a karikatúrák közlésével egy régi francia hagyomány, a szatíra szellemét követte.

Sarkozy állásfoglalása óriási vihart kavart a francia muzulmán szervezetek körében, különösen a muzulmán szervezeteket egyesítő országos tanácsban (CFCM), amelyet az államfői ambíciókat tápláló belügyminiszter kezdeményezésére hoztak létre. - Elítéljük azokat a kísérleteket, amelyek egy büntetőeljárásból politikai ügyet akarnak kreálni - hangoztatta a CFCM vezetősége nevében Dalil Boubakeur, aki egyben a párizsi Nagy Mecset vezetője is.

A híres-hírhedt Mohamed-karikatúrák először a dán Jyllands-Postenben jelentek meg 2005-ben. Majd több hónapos elteltével legalább ötven halálos áldozatot követelő, rendkívül heves tiltakozás-hullám söpört végig a muzulmán világon, több helyen megtámadták és felgyújtották a dán képviseleteket is.

Franciaországban a France-Soir bulvárlap közölte le először a gúnyrajzokat, köztük azt, amely a próféta turbánját egy pokolgéppel köti össze. A francia muzulmán szervezetek óriási botrányt csaptak, ennek nyomán menesztették a lap főszerkesztőjét. A Charlie Hebdo ezt követően közölt le két dán karikatúrát, meg egy sajátot, amin Mohamed azt mondja egy iszlám szélsőségesnek: Nehéz dolog idióták szeretetét élvezni. Válaszul faji gyűlöletre való uszítás miatt a muzulmán szervezetek beperelték a lapot.

A valójában a szólásszabadság és a vallási érzékenység közti szűk mezsgyéről szóló pert a Libération "idióta dolognak" nevezte. A baloldali lap szerdán újból leközölte a kifogásolt gúnyrajzokat azzal a kommentárral, hogy nem a képek vagy a szavak, hanem a bombák ölnek.

Boubakeur viszont azzal érvelt a perben is, hogy a bombás-turbános karikatúra egyáltalán nem szatíra. A rajzot minden muzulmánt terroristának beállító sértésnek nevezte. - Nem akarunk cenzúrát, nem akarjuk, hogy középkori módon törvényekkel torolják meg az istenkáromlást - hangoztatta a párizsi Igazságügyi Palota zsúfolásig telt termében. Majd hozzátette. a karikatúrák újbóli kinyomtatását a Holokauszt tagadásával felérő bűntettnek tekinti.

Martin Val, a számos vezető francia értelmiségi által támogatott Charlie Hebdo kiadója viszont alapvető emberi jognak tekinti a szólásszabadságot. - Ha betartanánk minden vallási tabut, hanem bírálhatnánk a vallást, hol tartana ma a női egyenjogúság vagy a születés-szabályozás? - mondta Val, aki szerint a gúnyrajzok az iszlám szélsőségeseket és nem a jámbor híveket vették célba.

Az óriási érdeklődéssel kísért perben - amelyben ítélet csak több hét múlva várható - a hetilap mellett tanúskodó Francois Hollande kijelentette: a vélemény-nyilvánítás szabadságának híve, a felperes muzulmán szervezetek pedig fellépésükkel inkább ártanak, mint használnak ügyüknek. Hasonlóképpen érvelt Fleming Rose, a Jyllands-Posten kulturális rovatvezetője, aki szerint a szabad vélemény-nyilvánítás kulcsa az, hogy bármilyen politikai vagy vallási ideológia bírálat tárgya lehet. A héten publikált közvélemény-kutatás szerint a franciák 79 százaléka vélte úgy, hogy nyilvánosan semelyik vallást sem szabad kifigurázni, s hasonló számban utasították el a Jézust Krisztust, Mohamedet vagy Buddhát nevetségessé tevő paródiákat. 

Megszólalt az ügyben a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke is: Jean-Marie Le Pen szerint a vallás bírálata ízlés kérdése. Ő ilyet nem tenne, de megérti azokat, akik ezt teszik.

A francia bíróságok - az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező 1905-ös törvény szellemét követve - az elmúlt években döntő többségében a szólásszabadságot védelmezték a vallási ellenvetésekkel szemben. Így volt ez akkor is, amikor a francia katolikus egyház 2002-ben megpróbálta betiltani Costa Gavras Ámen című filmjének plakátját, amelyen a kereszt náci horogkereszt formáját öltötte.