Fű, fa, virág bált rendez! – sopánkodunk égre emelt szemmel így farsang idején. És ez nem túlzás: fű, fa, virág. A Kendermag Egyesület mellett az erdészek és a virágkötők is beilleszkedtek már a „táncrendbe”. De saját bált követeltek maguknak a golfozók, a banyák, a remeték és a magyar bor is.

Csakhogy régen sem volt ez másképp. Bár a bálfeltaláló állítólag maga XIV. Lajos, aki a rizsporos parókában billegő arisztokráciának akart a táncos mulatsággal kedvezni – ezt a privilégiumot nem tarthatta meg nekik sokáig. A XVIII. századi Bécsben már medikusok, ügyvédek, iparosok, aszszonyi egyesületek, korcsolyázók és magányos uraságok is összegyűltek, zárt körben. Akárcsak nemsokára Pesten és Budán.

A bál töretlen népszerűségének az lehet az oka, hogy a gasztronómiai élményekkel egybekötött táncos mulatozás mellett az összetartozást is kifejezi. Így alkot saját páholyt az előkelőség, egy adott szakma, egy nemzetiség. A bálok úri jellege miatt persze sokan berzenkednek, tavaly például a Benne álló ellenállók elnevezésű civil szervezet tagjai tüntettek a burzsoá móka ellen a bál idején az Operaház előtt.

Mégis, éppen az úri minta – ügyes, ügyetlen – követése adja a sajátos hangulatot. Ebben régen illemtanárok segítettek, ma protokollszakemberek. Náluk jobban senki sem tudja, miféle szabályok vonatkoznak az elsőbálozók fehér ruhájára, a visszautasítás illendő formájára, vagy éppen a temérdek evőeszköz használatára. Ők tudták valaha azt is, hogy a szmokingot csak verekedés megakadályozásakor, illetve kezdeményezésekor illik kigombolni. És azt is, hogy párbajban végezheti az, aki a táncrendbe bevezetett kérők sorrendjére fittyet hány.

Szintén a bál arisztokratikus származása miatt ajánlott egy kicsit mindent eltúlozni. Ha a belépőt már nem is két, atillás fiatalember szállítja házhoz, virágcsokor kíséretében, mint 1832ben a jogászbál résztvevőinek, az emailben küldött invitálást legalább veretes modorban kell megszövegezni. Így kerülnek az idei reneszánsz bál meghívójára a következő szófordulatok: itt és itt tartatik, az esemény fél nyolc órára tétetik, mindenki illő gúnyát viseltessen.

A báli nyelvtant illetően ezeknél a régieskedő szerkezeteknél is fontosabbak a sokszor felismerhetetlenségig kicsavart ételnevek. A Borbál 2006os főétele például végképp lenyűgözheti a vendégeket: szürkemarhabélszíntorta füstölt libamájjal és vadsonkás kecskesajttal, grillezett tallérra ültetett kellevélbe göngyölt zöldség juliennel, bíbor redukcióval. Az ilyen szófűzés nem ritkaság: akad tokhal kaviárjával, borzselé, libamájas gallér, narancsos hóval töltött fánk, szarvasterrine fügemártással, és mivel a díszes társaságban nem illik krumplinak szólítani a krumplit, így csak a rakott kolompér jöhet szóba a menüsoron.

Sokan a túlzások listáján tartják számon a jegyárakat is: ebben aranyérmes a budapesti operabál a maga 60, 120 és 240 ezer forintos belépőivel. Az árak felsrófolásában a bécsiek tovább merészkednek: ők az idén a tavalyi dupláját, 36 800 eurót kérnek egy belépőért.

A bálok öncélú költekezéseinek ellensúlyozására és a lelkiismeret megnyugtatására kezdetektől fogva a jótékonykodás szolgál. Hátrányos helyzetű kollégáit támogatja például az újságíróbál, az operások több ízben segítették a táncművészeti főiskolát; de a szervezők profiltól függően menedzselnek iskolát, kórházat, alapítványt vagy a várbeli Szentháromságszobor renoválását. A jótékonyság különös formáját választotta az idén az operabál bizottsága: a társadalmi szakadékok betömködésére vetélkedőt hirdettek nyugdíjasoknak, a harminc szerencsés párjával együtt bóklászhat a palotában – a délelőtti előkészületek idején.

A sok jótétemény után aztán helyreáll a lelki harmónia, és jöhet a bálok egyik legfontosabb ceremóniája: a tombola. A hetvenes évek jogászbálján még megtette egy üveg pezsgő és egy torta (ehhez is a szerencsejátékfelügyelet engedélye kellett volna, ha nem felejtkeznek meg róla), manapság azonban valódi kincsvadászattal is felér a nyereménysorsolás. Az újságíróbálon Seychelleszigeteki nyaralást, a magánorvosok rendezvényén az aranyórákon kívül ráncfeltöltő kezelést, a jegyesek bálján pedig komplett nászutat is lehet nyerni.

Mint ez előbbi példa mutatja, bálügyben minden a stílszerűségen áll, vagy bukik. Ha a győri barokk bál vendégeit hintón viszik haza, ha a golfbálon labdában szervírozzák a vadat és halat, ha az erdészbálon Budai Ilona fákról, madarakról, erdőkről, vizekről énekel, megnyugodhatunk. Helyreállt a táncrend.

Díszes társaságban a krumplinak is a kolompér megszólítás dukál