Régi adósságot pótol az állam, amikor a gazdálkodókat ért elemi károkat, intézményesen próbálja enyhíteni. Míg az elmúlt évtizedekben általában eseti alapon juttatott pénzt a költségvetés a bajba jutottaknak. A legutóbbi nagyobb károk krónikájába tartozik, hogy az agrártárca adatai szerint az Orbán-kormány idején (1998 júniusa és 2002 májusa között) a költségvetés 11,5 milliárd forintot fordított az elemi károk térítésére, ebből 1,3 milliárd jutott az aszálykárok enyhítésére. A Medgyessy-kormány (2002 júniusa és 2003 júliusa között) 27,5 milliárd forint kártérítést fizetett ki, ebből 25 milliárdot az aszály okozta veszteség miatt. Igaz, a 2003-as aszálykárenyhítésben tízmilliárd forint támogatás szerepelt 50 milliárd forint visszafizetendő hitel mellett.

Emlékezetes, hogy a két évvel ezelőtti agrárdemonstrációk idején a gazdálkodók és a kormány közötti megállapodás része volt a Hernád menti ár- és belvizek kárvallottjainak kárpótlása is. Az 2004-es, nyári áradások idején a Hernád folyó legalább 30 százalékos hozamkiesést okozva, csaknem 850 termelőnél hatezer hektár szántóföldi kultúrát árasztott el. A károsult termelők között mintegy 700 őstermelő, 120 egyéni vállalkozó és 23 társas vállalkozás szerepelt.

Másfélmilliárd forintos kárpótlásról szól a gazda megállapodás. Ennek kifizetésével többször is próbálkozott a kormány, de végül csak ennél jóval kevesebb, mintegy 400 millió forintot utaltak át. Ezt is a magyar költségvetés fizette, ugyanis az úgynevezett “de minimis” elv érvényesítése mellett kis összegű kártérítésre (támogatásra) az Európai Bizottság külön engedélye nélkül is lehetőség van. (A “de minimis” szabály lényege, hogy egy-egy termelő az elemi kár miatt bekövetkezett terméskiesésnek megfelelő összegű, de legfeljebb háromezer euró (mintegy 750 ezer forintot) támogatást kaphat.)

Most egy új, az unió által is elismert rendszert, közös kockázatviselési alapot hívtak életre. 2007-től az állam és a gazdálkodók közös kockázatvállalásával, az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok – ár-, belvíz, továbbá aszály és fagykár mérséklésére.

A kárenyhítést biztosító forrást a mezőgazdasági termelők és az állam fele-fele arányban biztosítják a rendszer működtetéséhez. A szántóföldi művelés esetén, hektáronként ezer forintot, míg szőlő és gyümölcsültetvényeknél – hektáronként 3000 forintos hozzájárulást kell befizetnie. A befizetési határidő szeptember vége. A kárenyhítő juttatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése gazdasága egészét tekintve 30 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű. Idén a január végén lejárt határidőig negyedmillió hektár szántóval és valamivel, több mint 14 ezer hektárnyi gyümölcs, szőlőültetvénnyel 3444 gazdálkodó jelentkezett. Ők mintegy 290 millió forint hozzájárulást fizetnek be.

Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője elmondta, hogy a több mint 200 ezer regisztrációs számmal rendelkező gazdálkodóhoz képest nem okozott meglepetést a csekély érdeklődés, ugyanis a nagyobb termelők tevékenységüket üzleti alapon biztosítják, s ezt elegendőnek tartják, még akkor is, ha a biztosító elemi kárt nem térít. A szóvivő, a hazai elemi károk helyszíneinek pontos tükrét véli felfedezni a jelentkezők földrajzi elhelyezkedésére, hiszen legtöbben az Alföld középső és észak-keleti részéből jelentkeztek.