A parlamenti erők az elmúlt években több kísérletet is tettek a választási eljárási törvény felülvizsgálatára. Ezekre is figyelemmel tesz javaslatokat a Szigeti Péter OVB-elnök által jegyzett, jelenleg a parlament szakbizottságai előtt fekvő jelentés.

Az egyik ilyen kérdés a kampánycsend intézménye. A korábbi politikai egyeztetéseken a szocialisták javasolták a kampánycsend eltörlését. Ezt azzal a nehezen támadható érvvel indokolták, hogy az internet, a mobilkommunikációs eszközök terjedésével gyakorlatilag ellenőrizhetetlené vált a kampánycsend megsértése, ami ráadásul önmagában is kampányeszközzé vált. A választási plakátok, reklámok pedig a második fordulóig úgyis az utcákon maradnak, de a gyakorlatban akár évekig is. (Egyes kampányszlogenek rendkívül makacsak: a főváros XIII. kerületében immár hatvan éve éktelenkedik a felirat: „Ki a reakciósokkal a közéletből!”).

A kampánycsend eltörlését illetően nem volt teljes az egyetértés a pártok között; most az Országos Választási Bizottság alternatív javaslatokat fogalmazott meg: eltörölni, illetőleg az írott sajtóra, a rádióra és a televízióra korlátozni a kampánycsendet, vagyis olyan médiumokra, amelyek esetében „a jogalkalmazói elbírálás lehetősége még adott”. (A Political Capital Institute, amely tavaly kezdeményezte a kampánycsend időbeli hatályának szűkítését, tegnapi közleményében már üdvözölte az OVB ez irányú ajánlását.)

A másik olyan terület, ahol az OVB jelentős változtatásokat lát szükségesnek, az ajánlószelvények gyűjtése. A Népszabadság több alkalommal beszámolt már arról, hogy a nagyobb költségvetésű pártok komoly előnyhöz juthatnak már a jelöltállítás fázisában azáltal, hogy a szükséges mennyiségű (jelöltenként 750) ajánlószelvény többszörösét gyűjtik be a választópolgároktól, vagyis lehalásszák a kisebbek elől - szakértők szerint részben az adatbázisuk frissítése céljából. A törvény emellett az ajánlószelvények másolása, önkényes kitöltése, adásvétele, sőt a szelvényeket gyűjtő aktivisták bántalmazása ellen sem nyújt kellő védelmet. Az OVB jelentése ezzel kapcsolatban csak annak megállapítására szorítkozik, hogy az ajánlószelvények gyűjtésének jelenlegi rendszerén „a megváltozott társadalmi és politikai környezet miatt is célszerű változtatni, mivel a jelenlegi sértheti a választások tisztaságát”. Az OVB által ajánlott egyik megoldás, ami a pártközi egyeztetéseken korábban már szintén fölmerült: a választópolgár személyesen, egy hivatalos helyiségben adhatná le az ajánlását valamely jelölt javára. A másik lehetőség az volna, hogy a jelölő szervezetek egy meghatározott pénzösszeget tennének le kaucióként a választások előtt. Politikai konszenzusról egyik változat esetében sem beszélhetünk, már csak azért sem, mert a pártoknak újabb adminisztrációs akadályok beiktatása nem áll érdekükben, az viszont igen, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a választópolgárokkal.

A harmadik, az OVB szerint módosításra szoruló terület a választópolgárok igazolása. A hatályos szabályok szerint nem gyakorolhatják választójogukat azok, akik a voksolás napján lakóhelyüktől eltérő szavazókörben lévő kórházban tartózkodnak, vagy előzetes letartóztatásban vannak - amennyiben nem tudtak igazolást szerezni az első forduló előtt. A jelenlegi szabályozás a jelentés szerint lehetőséget nyújt arra, hogy a szavazók „kizárólag a választás eredményének befolyásolása céljából létesítsenek lakóhelyet valamely településen” (mármint az első forduló előtt - A Szerk.). Az Alkotmánybíróság a 2007 nyaráig adott haladékot a jogalkotónak a szabályozás újragondolására.

- Ennek megoldása az lehet - mondta egyik parlamenti forrásunk -, hogy a választópolgárok olyan igazolással mehetnének csak szavazni, amelyen szerepel, hol szavazott az illető az első fordulóban. Technikailag tehát megoldható volna, hogy csak azok a választók szavazzanak a második fordulóban, akiknek a körzetében az első forduló eredménytelen volt (ha eredményes, akkor nincs második forduló).

Az OVB jelentése nem tér ugyan ki az elektronikus szavazásra, ám Szigeti Péter egyik korábbi tanulmányában említette: ez kiválthatná az igazolás intézményét. A korábbi pártközi egyeztetéseken is fölmerült, ám végül elvetették azt az elképzelést, mely szerint bármely szavazókörből leadhatnánk voksunkat, vagyis nem kellene igazolást kérnünk, ha távollétünk miatt nem szavazhatunk a lakóhelyünk szerinti egyéni választókerületben.

Akár egy laptoppal is mehetnének?