A mulasztások 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a  bankkártyával, hamis adatokkal való visszaélés elenyésző. A  lakossági rendszerből való lekérdezések száma tavaly meghaladta a  4,3 milliót, éves szinten 17 százalékkal emelkedett. Egy személyre az előző évekhez hasonlóan átlagosan 1,5 mulasztás  jut, a "dobogós" 18 késedelmesen törlesztett hitellel "dicsekedhet". 

Jelenleg ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára,  egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér  összegét (2006-ban 62.500, 2007. január 1-jétől 65 500 forint)  kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90  napon át késlekednie. E szempontból a késedelem kezdő időpontjában  érvényes minimálbér az irányadó. Emellett az is fekete báránnyá  válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy  bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás  megszűnését követően öt évig tartják nyilván.

Mint Rácz Lajos elmondta, eddig nem érzékelték, hogy a kormány kiigazító csomagjának bevezetése óta érdemben növekedett volna a  mulasztások száma. Kisebb összegű törlesztő részlet esetén azonban több hónap is eltelik, mire a mulasztás összege eléri a minimálbért,  így idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, a reáljövedelmek csökkenése  rontotta-e, s ha igen, milyen mértékben a lakosság fizetőképességét.  A bankok tapasztalatai szerint egyébként a legkönnyebben az  áruhiteleket "áldozzák be" a hiteladósok, a gépkocsijukról is  lemondanak, ha nincs más megoldás, a jelzálog fedezete mellett  nyújtott hiteleket, így a lakáskölcsönöket azonban a végsőkig,  fogyasztásuk rovására is törlesztik. 

Banki szakértők már évek óta szorgalmazzák, hogy - a  vállalatokhoz hasonlóan - a magánszemélyek esetében is vezessék be a  teljes listás nyilvántartást, ami segítené a bankok  kockázatelbírálását és megakadályozhatná, hogy tömegesen lakossági  hitelcsődök következzenek be. Ha a lakossági körben is teljes körű  hitelnyilvántartás lenne, valószínűleg nem állíthatta volna fel  rekordját a 18 nem törlesztett hitellel a KHR-be bekerülő személy  sem. 

Néhány hónapja egyébként - az Igazságügyi és Rendészeti  Minisztérium (IRM) vezetésével - ismét "életre kelt" az a bizottság,  amelyik a Hitelintézeti törvény (Hpt.) tavalyi módosítását  előkészítette. A bizottság munkájában egyebek mellett részt vesz a  BISZ Zrt., a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami  Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a  Gazdasági Minisztérium és az adatvédelmi biztos hivatala is.
A bizottság munkájának gyümölcseként tavaly januártól a  lakossági ügyfelek javára változtak a Hpt. adósnyilvántartásra  vonatkozó rendelkezései: szabályozták a hitelintézetek tájékoztatási  kötelezettségét és jogorvoslati lehetőséget biztosítottak a  feketelistára kerülőknek. Bővült a hiteladósokról nyilvántartott  adatok köre is, ami a megalapozottabb kockázatelbíráláson keresztül  elősegíti, hogy a késedelmüket már rendezett ügyfelek ismét hitelhez  jussanak.

Most azt vizsgálja a bizottság, hogy milyen feltételekkel,  garanciákkal lehet a teljes körű lakossági nyilvántartást  létrehozni. Ezt korábban az adatvédelmi biztos ellenállása  hiusította meg. Mint Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető  közgazdásza az MTI-nek elmondta, először az alapelveket rögzítik,  majd miután ezekben megegyeztek, széles körű társadalmi vitát  terveznek. "Maximálisan szem előtt tartjuk az adatvédelmi biztos  szempontjait, reméljük, sikerül megegyezésre jutni" - hangsúlyozta.
A pozitív adóslista mellett tört lándzsát a lakossági pénzügyi  szolgáltatásokat a kormány felkérésére vizsgáló szakértői bizottság  is, amely a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, amely  szerint van olyan közérdekű alkotmányos érdek - nevezetesen a  lakossági hitelcsődök bekövetkeztének csökkentése -, amely  indokolhatja az alapjogi korlátozást. 

Örülünk annak, hogy kormányzat legfelső szintjére is eljutott ez  a kérdés, s a kormány egyetértett ennek fontosságával - mondta az  MTI-nek a bankszövetség vezető közgazdásza, aki abban bízik, a  teljes listás nyilvántartás megteremtésére lehetőséget adó  törvénymódosításra még az idén sor kerülhet.
Figyelembe véve, hogy a lakossági hitelek 2-3 százaléka bukik  be, a KHR lakossági adatbázisa Rácz Lajos szerint a pozitív  adóslista bevezetésével 30-50-szeresére nőne, az ehhez tartozó  tranzakciószámmal együtt. A KHR-nél és a 448 partner pénzintézetnél  az adatbázis és a forgalom ily mértékű megnövekedése jelentős  informatikai fejlesztéseket tenne szükségessé.

(MTI)