Január 31-ig az éves bevallók 717 ezer elektronikus nyomtatványt továbbítottak, mégpedig folyamatosan, s nem a határnapon ömlött be a bevallások zöme. A Pénzügyminisztérium szerint az elektronikus leadási lehetőség máris megváltoztatta a bevallási szokásokat, így vélhetőleg a jövőben sem lesznek torlódások.

A könyvelők és informatikai szolgáltatók ezt másként látják. Jelentősebb, sokszor ismétlődő vagy szisztematikus problémákról ugyan Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke sem tudott lapunknak beszámolni a január végi határidővel kapcsolatban, a bevallási szokások megváltozását illetően azonban kevésbé optimista. Az éves elszámolások elkészítésére ugyanis több hét is volt, a havi járulékbevallásokat azonban néhány nap alatt kell elkészíteni, így vélhetőleg a most tapasztalt forgalom többszöröse terheli majd február 12-én is a kormányzati ügyfélkaput. Sőt: egy lapunk által megkérdezett könyvviteli, bérszámfejtési szoftvereket készítő vállalkozó szerint nem is lehet előre dolgozni, mivel az APEH az utolsó pillanatban is módosíthatja a kitöltendő nyomtatványt, a kitöltő vagy az ellenőrző programot. A szakértő szerint sokszor mire átküldik a bevallást, már újabb verzió található az APEH honlapján. Ahhoz pedig, hogy az APEH által biztosított ellenőrző program átengedje a bevallást, az alkalmazottak bérügyeire készült programot is újra és újra a módosított verziókhoz kell szabni. Ám ha a bevallási határnap előtt néhány nappal derül csak ki, hogy új verzió van, ezt gyakorlatilag alig lehet megtenni. S ha nem stimmel valami, lehet, hogy a bevallást be sem fogadja a rendszer, jobb esetben később érkeznek a hibaüzenetek.

Nagy József, az APEH főosztályvezetője szerint egyrészt ajánlatos mindig frissíteni a programokat, s így minimalizálni a hibák számát. Másrészt ha bizonyítható, hogy akár egy korábbi verziónak megfelelt az elküldésre összeállított bevallás - amit esetleg át sem engedett a rendszer vagy hibás volt -, illetve igazolható, hogy legalább megpróbálkoztak a bevallás elküldésével, akkor nem büntet a hatóság. Pedig a tét nem kicsi: munkavállalónként akár 100-200 ezer forint is lehet a foglalkoztatók szankciója, ha hiányzik a bevallás. Igaz, az APEH-nél azt állítják: csak azokat büntetik, akik eleve nem is próbálkoztak, illetve be sem jelentkeztek az elektronikus rendszerbe. A becslések szerint ez ma közel százezer vállalkozót érinthet, ám az korántsem biztos, hogy rajta is kapja őket a hatóság.

A szoftverfejlesztő szerint gyakorlatilag nem megfelelő a jogi szabályozás: egy új nyomtatványt ugyanis a rá vonatkozó határnap előtt harminc nappal nyilvánosságra kell hozni. Az APEH viszont azt mondja: nem új nyomtatványról, hanem annak újabb verzióiról van szó. Nagy József szerint ez döntés kérdése: rögtön javítják-e a hibákat vagy csak havonta egyszer nyúlnak a programokhoz. Az APEH az előbbit választotta. Ám ehhez is meglehetősen hosszú határidőket ad magának - véli Zara László. Az általa nemrégiben jelzett hibákat ugyanis öt nap alatt javították ki, holott erre néhány óra is elég lett volna. Zara szerint így aligha lehet majd elkerülni, hogy feleslegesen bajlódjanak tízezrek a visszaérkező hibaüzenetekkel.

Az elektronikus bevallás bizonyítványába a január végi sikeres elővizsga mellé mindenesetre ma már az is beírható: több külföldi szoftvergyártó felhagyott a magyar bérszámfejtő programok előállításával a kiszámíthatatlan szakmai feltételek miatt - tette hozzá a szoftverfejlesztő. S a tapasztalatok alapján az sem zárható ki, hogy a kormányzati ügyfélkapu nem bírja majd a terhelést. A múlt héten ugyanis leállt a rendszer fél napra, pedig akkor nem is érte komolyabb terhelés - mondta Zara László.