Ma hozzák nyilvánosságra a kormány által tavaly ősszel életre hívott energetikai szakértői bizottság jelentését. Ám a kilenc tag és négy háttérszakértő - a kormány előzetes beharangozásától eltérően - a legkevésbé sem nevezhető függetlennek, lévén az energetika megbecsült és sokat foglalkoztatott szakemberei, akik mostani munkájukért nem kértek pénzt. (Egykori és egyes jelenlegi tisztségeiket a kormánytájékoztató szemérmesen elhallgatta.)

A jelentés a szokásos javaslatokon túl - takarékosság, igazságos gázár, csökkenő importfüggőség, több beszállítási útvonal - néhány különös megállapítást is tesz. Konszenzussal - tehát Varró László, a Mol vezető közgazdásza, a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt vezető közgazdásza egyetértésével - fogadták el, hogy nincs szükség stratégiai gáztározóra. Holott a Mol most nyerte meg az ennek megépítésére kiírt pályázatot. A bizottság tagja Magyari Dániel, a Mol volt vezérigazgató-helyettese is. Az anyag bírálja ugyan a hazai olajcég tulajdonában lévő gázvezeték-hálózat elavultságát, de azt szerintük az alacsony árak okozták. Az orosz Gazprom által tervezett gázimportcsövet a jelentés esélyesebbnek ítéli a nemzetközi hátterű Nabuccónál. A Mol elvileg mindkét vezetéktervet támogatja, Magyari Dániel vezető tisztségviselője volt a Mol (most már E.ON)-Gazprom közös tulajdonú Panrusgáznak, illetve az egyik szakértő, Bakács István, az E.ON Hungária egyik vezetője, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója, számos áramszolgáltató irányító testületének tagja. A Gazprom ez idő tájt ebben a cégben a kisebbségi részesedés várományosa. A bizottság szerint az E.ON gázüzletága újratárgyalhatna bizonyos nyugati importszerződéseket.

Majdnem mindenki egyetértett abban, hogy szükséges az új atomerőmű. Vajda György, a bizottság elnöke, nyugdíjas akadémikus, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) volt vezetője lapunknak erről azt mondta: a tagokat nem befolyásolta döntésükben. Vári Anna szociológus, egyben a műszaki egyetem környezet-gazdaságtan tanszékének magántanára szerint viszont erre nincs szükség: takarékossággal ki lehet váltani a drága atomerőművet.

A jelentés piacfelszabadításról szóló részei szintén komoly vitákat tükröznek. A szakértők abban egyetértettek, hogy a cégeknek nagyon kevés idejük van az átállásra, de amúgy sem lesz nagy verseny, így nem remélhető az árak csökkenése. (Ezt tehát megszavazta Vissi Ferenc, a versenyhivatal volt elnöke és Borszékiné Cserháti Erika, az igazságügyi minisztérium energiaügyi szakértője is. A független szakértőként aposztrofált Bobula András jelenleg valóban tanácsadással foglalkozik, de korábban három területi áramszolgáltató vezetőségében is részt vett, illetve a Pécsi Erőműnél is tevékenykedett.) Az áram ügyében különvéleménynyel élt Wiegand Győző, a volt állami energiafelügyelet elnöke, az MVM és a Mol egykori vezetőségi tagja, az áramrendszer-irányítás csúcsán lévő Mavir jelenlegi tisztségviselője, valamint egy szakegyesület elnökhelyettese. Az erőművekkel kötött hosszú távú szerződések - a bizottság és az EU által támogatott - felbontását határozottan ellenezte, az árak jelentős emelkedésétől tartva.

A régi áramcégek érvrendszerével megegyezően úgy látják: a megújuló energiatermelők állami támogatása túl magas, és a szélerőművek elbizonytalanítják a rendszerirányítást. A Mavirral kapcsolatos megállapítások ellen ketten is tiltakoztak: Vári Anna mellett Kovács Csaba, a MEH osztályvezetője is ellenezte, hogy a független rendszerirányító az egyik piaci szereplő - történetesen az MVM - tulajdonában legyen. (A szakértők között volt Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke, valamint Stróbl Alajos, a Mavir osztályvezetője is.)

Egyetértettek abban is, hogy az energiatakarékossági támogatásokat növelni kell, az ismeretterjesztésben pedig számítani kell a MEH, az OAH és az Energia Központ Kht.-ra is. (Az egyik szakértő Molnár László, az egyes kormányzati szakértők szerint megszüntetendő energiaközpont-ügyvezetője volt.)