Egér út-perek: kezdhetik elölről
Az egész ügy 1993-ban kezdődött, amikor a főváros úgy döntött: a lakossági tiltakozások miatt a Hungária-körgyűrű budai folytatását nem az évtizedekkel korábban kijelölt, Hamzsabégi úti nyomvonalon építi meg, hanem délebbre. (Az új nyomvonalon haladó forgalom becslések szerint 2000-2500 lakást érint, ötvenszer többet, mint ha a Hamzsabégi úton folytatódott volna a körgyűrűépítés.) Az úgynevezett dél-budai tehermentesítő út két szakasza el is készült, az Andor utca egy kilométeres szakaszán azonban továbbra is csak kétszer egy sávon lehet közlekedni. Ennek ellenére a korábban csendes, döntően kertvárosi környékre hatalmas forgalom zúdult, ezért a lakók 1997-ben úgy döntöttek: perben kényszerítik kártérítés fizetésére a városházát, amiért a hatalmas forgalom okozta zaj és por miatt lakásaik értéke jelentősen csökkent.
Az úgynevezett Egér út-perek összesen ötszáz XI. kerületi lakót érintenek, akik 1,5 milliárd forintot várnak kártérítésként a fővárostól. Jelenleg tíz, úgynevezett percsoport van folyamatban, a Legfelsőbb Bíróság által új eljárásra kötelezett ügyek ezek közül kettőre - mintegy nyolcvan-száz lakásban lakó családra - vonatkoznak.
A lakókat képviselő Czirmes György ügyvéd lapunknak azt mondta: a bíróságnak az új eljárás során elsőként azt kell megvizsgálnia, hogy a főváros annak idején miért választott új nyomvonalat. Magyarán a városházának azt kell alátámasztania, hogy alapos indoka volt az Andor utca és az Egér út kiépítésére a Hamzsabégi úti nyomvonalvezetés helyett. Az ügyvéd szerint az újra kezdődött perek még legalább két évig elhúzódhatnak.
A történet érdekessége, hogy körülbelül fél tucat családiház-tulajdonosnak a bíróság jogerősen milliós kártérítést ítélt meg, mert bizonyítottnak látta a lakások forgalom okozta értékcsökkenését. Ezeket az ítéleteket ráadásul a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta.
A fővárosnak az Egér út-perekben mindvégig az volt az álláspontja, hogy szabályosan járt el, hiszen az útépítésre minden szükséges engedélyt megszerzett. Bár a fővárosi ellenzék többször is sürgette az Andor utcaiakkal való, peren kívüli megegyezést, a Városháza inkább azt a stratégiát választotta, hogy szakértők hadát mozgósította, és mindegyik jogi procedúrának megvárja a végét.
Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője lapunknak úgy vélekedett, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése a főváros igazát bizonyítja. Szerinte az ingatlanok esetleges értékcsökkenését nem a fővárosnak kell megfizetnie, magánvéleménye szerint ez úgymond "a civilizáció ára". Hozzátette, hogy az egyes ingatlanok közelében megvalósuló beruházások sok esetben nemhogy csökkentik, hanem növelhetik is azok értékét.
