A magyar államháztartással kapcsolatos mostani értékelésünk nemigen különbözik a szeptemberitől. Arra hívjuk fel a magyar kormányt, hogy szigorúan hajtsa végre a 2007-es költségvetést - jelentette be szerdán, Brüsszelben Amelia Torres, Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos szóvivője, miután az Európai Bizottság - öt további uniós tagállaméval együtt - értékelte a magyar konvergenciaprogramot. A szóvivő érzékeltette: az idei megszorításoktól várható, GDP-arányosan mintegy 3 százalékos hiánycsökkentés nagyon komoly vállalás.

Az Európai Bizottság elvárja, hogy a túlzott hiányt szükség esetén ovábbi intézkedésekkel igazítsák ki, a bruttó adósság GDP-hez viszonyított aránya pedig 2009 előtt radikálisan csökkenjen. Fokozni kell továbbá a pénzügyi ellenőrzést, s visszaszorítani a kiadásokat a közigazgatási és az egészségügyi rendszer bejelentett karcsúsításával,illetve az oktatási rendszer tervezett reformjának gyors végrehajtásával. Az EU azállamadósságra, az elöregedéssel kapcsolatos kiadásnövekedésre tekintettel a bejelentett további nyugdíjreform-intézkedések végrehajtását is sürgeti.

Brüsszel úgy látja: a decemberben beadott magyar konvergenciaprogram nagy vonalakban összhangban van a túlzott hiány kiigazítására adott 2009-es határidővel. Pozitív elemei között a konszolidációt célzó konkrét intézkedések szerepelnek. A túlzott hiány tervezett kiigazítása azonban a program szigorú végrehajtásától, és különösen a bejelentett szerkezeti reformok további pontosításától függ - állítja az Európai Bizottság, elfogadásra terjesztve véleményét az uniós pénzügyminiszterek február 27-i ülése elé. Ezen - a korábbi vélemények ismeretében - immár a magyar konvergenciaprogram elfogadása várható azzal, hogy (egy tavaly októberben rögzített határidő miatt) a budapesti kormánynak április 10-ig újra be kell számolnia arról, mit tett a lefektetett célok teljesítéséért. A kormány a GDP 10,1%-át kitevő hiányt főként kiadáscsökkentés révén 2010-re a GDP 2,7%-ra szorítaná le. A költségvetési célok a program 2006. szeptemberi aktualizált változatához képest változatlanok maradtak. Magyarország az államháztartására vonatkozó középtávú célkitűzést a GDP 0,5%-nak megfelelő strukturális hiányban határozta meg, amelyet csak 2010-et követően érne el.ú

Brüsszel elismeri: 2006 nyara óta számos bevételnövelő és kiadáskorlátozó intézkedést hoztak, többek között a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjak és az oktatási rendszer területén. A költségvetési célkitűzések megvalósításának kockázata - főként 2008-tól - a kiadás-befagyasztás hatékony végrehajtásának bizonytalanságával, illetve a szükséges strukturális reformok végrehajtásában várható esetleges késlekedéssel kapcsolatos.

Brüsszel