"Mértékadó, nem vitathatatlan dokumentum. A kormány belátható időn belül reagálni fog a benne foglaltakra" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a Gönczöl-bizottság tagjainak. "Kíváncsi vagyok, ki gondolja még a kormányon kívül, hogy e dokumentum alapján neki is lenne tennivalója?" - tette fel a kérdést a találkozónak a sajtó számára még nyilvános részén a kormányfő, akinek - mint mondta - egy percig sem voltak kétségei afelől, hogy minden politikai erő a maga szája íze szerint fog csemegézni a jelentés megállapításaiból (lásd a reakciókat - A szerk.)

Gönczöl Katalin elnök keddi sajtótájékoztatóján elmondta: A bizottság kizárólag a különböző kormányszervektől kapott dokumentumokból, sajtóforrásokból és civil szervezetek anyagaiból dolgozott, meghallgatásokat nem tartott. Az őszi események meghatározó történelmi-társadalmi okaként nevesítette a bizottság "a máig sem gyógyult nemzettudatot", "a jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelmet, e politika elemeinek rossz kommunikációját", "az ellenzék kormánybuktató szándékát", "a miniszterelnök őszödi beszédének szelektív nyilvánossá tételét és felhasználását, 1956 fél évszázados évfordulójának tendenciózus kihasználását".

A rendszerváltáshoz fűzött, be nem teljesült illúziók önmagukban is jelentős társadalmi feszültségeket gerjesztettek. A pártok vezetőinek addig soha nem látott feladatokkal kellett megbirkózniuk. A kezdetektől működött bennük egyfajta félelem is attól, hogy a szükséges reformokkal magukra haragíthatják a társadalom széles rétegeit, veszélyeztetve ezzel saját kormányzati helyzetüket. Emiatt együttesen halogatták a nagy ellátórendszerek reformját, aminek következményeit a mai kormány mellett az egész társadalom viseli.

A bizottság rámutatott, hogy a Fidesz 2002-es választási veresége után engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, "kormánybuktató stratégiára" cserélt. Ezért hihették azt egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll - olvasható a jelentésben. Továbbá: "az események alkalmat adtak a politikai ellenzék számára arra, hogy parlamenten kívüli eszközöket vessenek be a kormánnyal szemben". A zavargás azonban nem kapta meg a várt széles körű társadalmi támogatást, így - a rendfenntartó erők hatékony fellépésének kezdeti hiányosságai ellenére - megmenekült az alkotmányos berendezkedés. Íme, néhány további súlyos megállapítás a jelentésből: a miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének következményeit, ezért nem ismerte fel időben a politikai válság kialakulásának lehetőségét.

A köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatásköre határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, s nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához. Bár a sajtótájékoztatón Gönczöl Katalin a korrekt jelzővel illette az Ignácz István Pest megyei főkapitány által vezetett rendőrségi belső vizsgálatról készült jelentést, azzal ellentétben az általa vezetett bizottság nemcsak Gergényi Péter szakmai felelősségét vetette fel az MTV ostroma idején végrehajtott rendőri intézkedésekkel összefüggésben, hanem Szabadfi Árpádét, az országos rendőrfőkapitány általános helyetteséét is.

Gönczöl szerint az őszi események okot adnak és egyben lehetőséget teremtenek arra, hogy a politikai elit végiggondolja, milyen alkotmányos berendezkedést kíván kialakítani. Javaslataik között szerepel a gyülekezési jog felülvizsgálata és módosítása, valamint az évek óta halogatott rendészeti reform végrehajtása. A bizottság azt javasolja, hogy a Parlament közvetlen környéke váljon ismét védett területté, azaz ott ne lehessen politikai demonstrációkat tartani.

Gönczöl elismerte: kicsi a valószínűsége, hogy meghallgatásra találjon valamennyi javaslatuk, jelentős részük elfogadásához a törvényhozás kétharmados támogatása szükséges. Jelenleg pedig épp az a legfőbb baj, hogy a rendszerváltozáskor kialakult társadalmi konszenzus felborult.

Kumin Ferenc: A Gönczöl-bizottság a kormány szerve

"Az úgynevezett Gönczöl-bizottság jogi értelemben olyan munkacsoport, amelyet kormányhatározat hozott létre, maga a munkacsoport pedig a vonatkozó jogszabály szerint a kormány szerve" - mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) stratégiai elemző főosztályának vezetője. A főtanácsadó kiemelte, a munkacsoport elnöke és három további tagja köztisztviselőként miniszteri tanácsadó. "Ha a kormány egy ilyen módon meghatározott szerve politikai véleményt fogalmaz meg az államfővel kapcsolatban, akkor a KEH szerint a kormánynak kell döntenie arról, hogy ezt a véleményt sajátjaként fogadja-e el" - fogalmazott. Kumin közölte: a hivatal addig nem véleményezi a munkacsoport Sólyom Lászlót érintő állásfoglalását, míg a miniszterelnök egyértelművé nem teszi a kormány ezzel kapcsolatos véleményét.

SZDSZ: Le kell vonni a tanulságokat

A rendőrségnek és a kormánynak le kell vonnia a Gönczöl-jelentésben megfogalmazott tanulságokat - jelentette ki az SZDSZ elnöke, aki számított arra, hogy "egy ilyen tekintélyes testület ilyen kritikus anyagot fog letenni". Ezt tudomásul kell venni, és az ajánlásokat meg kell fogadni, a tanulságokat pedig feltétlenül le kell vonni - fogalmazott Kuncze Gábor, hozzátéve, az SZDSZ a feszültség kirobbantásában semmilyen szerepet nem játszott. Kuncze szerint is indokolt a gyülekezési törvény módosítása, az események megmutatták a jogszabály problémáit, de véleménye szerint a helyzet 1989-hez képest megváltozott, és ezért nem feltétlenül az akkori szabályok helyreállítása, hanem a jelenlegi helyzetből fakadó következtetéseket tartalmazó gyülekezési törvény jelentheti a megoldást. Megjegyezte: fontos a gyülekezési szabadság és a szólásszabadság biztosítása, de ezt csak úgy lehet alkalmazni, ha mások szabadságát nem veszélyezteti.

Az MDF egyetért, de bírál is

Az MDF egyetért a megállapítások többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről. Dávid Ibolya pártelnök is úgy véli: az őszi zavargások kialakulásáért és az erőszak fokozódásáért mindkét nagy párt hibáztatható, ugyanakkor Petrétei József felelőssége a "legkirívóbb": képtelen volt állást foglalni arról, hogy a Kossuth téren bejelentett tüntetés kampányrendezvény-e vagy sem, a rendőrséget pedig magára hagyta a rendészeti tárca. "Egyik oldalról a miniszterelnök cinikus beszéde, a másik oldalról pedig a Fidesznek az erkölcsi és demokratikus felelősséget relativizáló diktátumpolitikája egymást erősítve vezetett a válság erőszakba fordulásához" - mondta Dávid Ibolya. A jelentés alapján az MDF azt javasolja, hogy a kormány újra hozza létre a belügyminisztériumot. A rendőrségi akciókra jellemző hibák és törvénytelenségek ugyanis elkerülhetők lettek volna, ha nem szüntetik meg a belügyi tárcát. A pártelnök parlamenti vitát javasol a jelentés megállapításairól.

KDNP: Megfontolandóak a javaslatok

A KDNP megfontolásra javasolja a bizottság megállapításait. Simicskó István frakcióvezető-helyettes szerint az értékelés bátor abból a szempontból, hogy a miniszterelnök felelősségét is egyértelművé teszi. Hiányosságként említette ugyanakkor, hogy nem foglalkozik a konkrét esetekkel.

Fidesz: A bizottság szerint is indokolatlan a kordon

A Fidesz szerint a jelentés is megállapítja a Kossuth téri kordon indokolatlanságát, ezért ismét arra szólították fel a kormányt, hogy intézkedjen a helyzet megoldása érdekében - fogalmazott közleményében Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióigazgatója. A politikus szerint a jelentés a Kossuth téri "törvénytelen vasfüggöny" ügyében a rendőrség téves jogalkalmazását állapítja meg, amikor arról ír, hogy a törvényi szabályok, amelyek október 23-án indokolták az aznapra jogszerűen bejelentett gyűlések tiltását és a tér kiürítését, azóta már aligha indokolják a tüntetők előli elzárását.

Szocia-listák?

Értesüléseink szerint az őszi rendzavarások óta többtucatnyi bombafenyegetés érkezett az Országházba e-mailen és telefonon, egyes kormánypárti politikusokat pedig szinte havi rendszerességgel figyelmeztetnek levélben, hogy veszélyben az életük. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy egyes csoportok szervezetten folytatnak információgyűjtést a magas rangú kormánytisztviselők, politikusok programjairól, hogy azokat megzavarják - s mindezen túl listák készülnek lakcímükről, telefonjaik hívószámairól.

A bizottság dolga végeztével