Bármikor kezdődhet a bagdadi offenzíva
A nagy bagdadi akciót egy iraki tábornok vezetése alá tartozó, közös parancsnoki posztról irányítják majd. Az amerikaiak és az irakiak egyaránt 10-10 ezer fővel erősítik meg a főváros utcáin lévő csapataikat. Az amerikaiak azt ígérik, nem vonulnak ki a "megtisztított" negyedekből, az irakiak pedig határozott fellépést helyeztek kilátásba valamennyi fegyveres különítmény ellen.
Az amerikaiak eddig még csak a 82. ejtőernyős-hadosztály egyik dandárját vezényelték Bagdadba, a többi alakulat márciusra vagy áprilisra érkezik. Az első eredmények a szakértők szerint legkorábban nyár végére, ősz elejére várhatók. Ha a Fehér Ház létszámnöveléssel járó terve kudarcot vall, és nem sikerül csökkenteni a terrorakciók számát, akkor Amerikában tovább erősödne az azonnali kivonulást követelők hangja. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott titkosszolgálati tanulmány szerint az amerikaiak gyors távozása esetén Irakban még véresebb polgárháborúra és a szomszédállamok fegyveres beavatkozására lehet számítani.
Teheráni jelentések szerint az iraki biztonsági erők egyenruháját viselő fegyveresek Bagdadban "elraboltak" egy iráni diplomatát. Egy amerikai katonai szóvivő azt mondta, nekik nincs közük az esethez. Irán elítélte és az amerikai befolyás alatt álló iraki védelmi minisztériumnak tulajdonította az akciót, s célzott rá, hogy az ügy megosztja az iraki vezetést.
A Nuri al-Maliki iraki kormányfőt támogató parlamenti frakció egyik tagjáról kiderült, hogy Kuvaitban terrorizmusért 1984-ben halálra ítélték. Dzsamal Dzsafar Mohamed 1983 decemberében részt vett a kuvaiti amerikai és francia nagykövetség elleni, öt halálos áldozatot követelő pokolgépes merényletekben. Nyugati források szerint közreműködött egy kuvaiti repülőgép eltérítésében, és egy herceg meggyilkolására szőtt összeesküvésben is. Az iráni támogatást is élvező síita Dawa párt képviselőjeként mentelmi jogot élvez, ami Maliki szerint nemcsak kabinetje, de az Irakot az új, demokratikus Közel-Kelet modelljének szánó Amerika számára is rendkívül kényelmetlen.
A Sun nevű brit bulvárlap nyilvánosságra hozta egy A-10 típusú amerikai csatarepülőgép fedélzeti kamerájának videóját és két pilóta beszélgetését. A csaknem négy évvel ezelőtti felvételek egy konvoj elleni támadást örökítenek meg, csakhogy a célba vett páncélosok nem irakiak, hanem britek voltak. Egy brit katona életét vesztette, többen megsebesültek. A pilóták rakétakilövőnek nézték a járművek tetején lévő narancssárga azonosító jelet. Az irányítóközpontból nem sokkal a támadás után kapták meg az értesítést arról, hogy baráti erőket lőttek. Néhány, a nyomdafestéket nem tűrő felkiáltás után az egyik pilóta megjegyezte, hogy ezért börtönbe fognak kerülni. A brit lapok a múlt héten még arról írtak, hogy az ügyben az amerikaiak nem járultak hozzá a bizonyítékok titkosságának feloldásához. A felvétel kiszivárogtatása után a brit alkotmányügyi miniszter, Harriet Harman azt mondta, hogy a legnagyobb értetlenséget nem is a tévedésből végrehajtott támadás, hanem a tény elhallgatása váltotta ki.
