Nyilvánosságra hozta kedden reggel a szeptember-októberi zavargásokat elemző jelentést a kormány által felkért bizottság. A Gönczöl Katalin által vezetett testület a dokumentumot az interneten tette közzé. A mellékletekkel együtt kétszázhatvanegy oldalas jelentést korábban eljuttatták Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is.

Gyurcsány Ferenc kormányfő a vizsgálóbizottság felállítását október végén kezdeményezte a szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására.

A bizottság november 6-án alakult meg, feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban.

A 2006. augusztusi tűzijáték és a szeptember-októberi események azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nincs kellően felkészülve a rendkívüli tömegesemények idején kialakuló válsághelyzetek kezelésére - állapította meg a Gönczöl Katalin büntetőjogász vezette bizottság.

Rendészeti szükségállapot

A tavaly őszi zavargások hátteréről, következményeiről készített jelentésben a bizottság azt javasolja, hogy a kormány fontolja meg a rendészeti szükségállapot intézményének bevezetését, és ilyen értelemben tegyen javaslatot a rendőrségi törvény módosítására. Szintén ajánlják a kormánynak, hogy készítse elő a gyülekezési törvény módosítását; ebben térjen vissza az 1989-ben elfogadott törvény eredeti szövegéhez, amely tiltja rendezvények megtartását az Országház környékén és írja elő, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb 24 óra lehet.

Felelős az egész politikai osztály

A Gönczöl-jelentés kiemeli: a kialakult helyzetért - eltérő mértékben ugyan, de - felelős az egész politikai osztály, és a felelősség súlya az idő előrehaladtával együtt nő. A felelősségben osztozik a közszolgálati média, valamint a társadalomtudományokkal foglalkozó értelmiség is.

A bizottság szerint a 2006. szeptember-októberi zavargások egyik meghatározó tényezője a jelenlegi kormány új politikájának meghirdetése által kiváltott félelem, e politika elemeinek rossz kommunikációja, valamint az ellenzék kormánybuktató szándéka. Hozzáteszik: a társadalom jelentős rétegeiben mutatkozó elégedetlenséget az táplálja, rendszerváltáshoz fűzött várakozások és illúziók jelentős része nem teljesült.

A Fidesz és a radikálisok

A Gönczöl-bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a hosszabb távon érvényesülő tendenciák, valamint az aktuálisan felmerülő okok, indokok és ürügyek indulatot és agresszivitást gerjesztő gócait a Fidesz vezető csoportjának politikája rendezte össze egységesnek látszó, a valóságban azonban távolról sem egységes jelenséggé. A párt 2002-ben elszenvedett választási veresége óta engesztelhetetlen, támadó politikát folytatott, amelyet a 2006-os újabb vereség után egy gyors sikerrel kecsegtető, kormánybuktató stratégiára cserélt. Ezért hihették egy ideig joggal a szélsőjobboldali, radikális csoportok vezetői és tagjai, hogy a tekintélyes ellenzéki párttól nemcsak biztatást kapnak, hanem az mögöttük is áll - olvasható a jelentésben.

Gyurcsány alábecsülte a következményeket

A bizottság javaslatai között szerepel, hogy a kormány fektessen súlyt a lakossághoz eljuttatott tájékoztatás érthetőségére és egyértelműségére. Azt is megállapították, hogy a miniszterelnök az események kezdetén alábecsülte az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének lehetséges következményeit, ezért nem ismerte fel időben a válság kialakulásának lehetőségét, így nem is tudott megfelelően reagálni.

Sólyom kísérletei

A jelentés szerint a köztársasági elnöknek a konfliktus megoldására tett, az erkölcsi válságot hangsúlyozó, hatásköre határait feszegető, egyoldalúságtól sem mentes kísérletei alkalmasak voltak hamis képzetek keltésére, és nem járultak hozzá az alkotmányos helyzet javulásához.

A rendőri vezetésről

A bizottság szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenes módon vett tudomásul több hónapra szóló gyülekezési bejelentést a Kossuth térre, ezt követően pedig nem oszlatta fel a tovább tartó, de be nem jelentett demonstrációt. Kiemelik azt is, hogy a csapaterő alkalmazására, illetve a tömegoszlatásra vonatkozó hatályos szabályok nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének. A jelentésben javasolják, hogy az ORFK gondoskodjon olyan felszerelésről, amely lehetővé teszi az intézkedő rendőrök azonosíthatóságát.

Október 23.

Az október 23-án alkalmazott erőszak, mint olvasható, a támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt szükséges volt. Ám egyes rendőrök túllépték a jogszerűen alkalmazható erőszak határát, mert agresszióra, illetve ellenállásra már képtelen személyekkel szemben is erőszakos módon jártak el. Gönczöl-bizottság emiatt azt javasolja, hogy az ORFK vezetője hozzon létre munkacsoportot a 2006. október 23-i események szakmai vizsgálatára. A munkacsoport vizsgálja meg a rendőri csapaterő, a tömegoszlatási taktika és a kényszerítő eszközök alkalmazásának módját, törekedjen az arányosság átfogó elemzésére.

A bizottság által megismert adatok szerint a 2006. szeptember-októberi események során a civil és a rendőrségi sérültek száma együttesen megközelítőleg 800, közülük a rendőröké 399 volt.

A BRFK nem kommentálja

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánja kommentálni a Gönczöl Katalin  büntetőjogász vezette bizottság jelentését, amelyen kedden tették  közzé - közölte Tóth Gábor ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány  bűnügyi helyettese. "Mindössze annyit szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani, és kérni önöket, hogy ezzel kapcsolatban ne tegyenek fel további  kérdéseket, hogy az anyagban foglalt vizsgálati eredményeket a  Budapesti Rendőr-főkapitányság nem kívánja kommentálni. Úgy érezzük,  hogy nem is a mi feladatunk, nem a mi tisztünk ezzel kapcsolatban  bármilyen véleményt megfogalmazni. Köszönöm a megértésüket ebben" -  mondta sajtótájékoztatón Tóth Gábor.

Az MDF egyetért

A Magyar Demokrata Fórum egyetért a kedden nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentés megállapításainak többségével, súlyos hiányosságnak tartja azonban, hogy a tanulmány nem szól a rendészeti miniszter felelősségéről az őszi eseményekkel kapcsolatban - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke.
Az MDF elnöke hangsúlyozta: súlyos hiányossága azonban a dokumentumnak, hogy nem beszél a rendészeti miniszter felelősségéről, pedig Petrétei József felelőssége a "legkirívóbb". Dávid Ibolya szerint a miniszter képtelen volt állást foglalni arról, hogy a Kossuth téren bejelentett tüntetés kampányrendezvény-e, vagy sem, a rendőrséget pedig magára hagyta a rendészeti tárca.

Az MDF azt javasolja, hogy a kormány újra hozza létre a belügyminisztériumot. A rendőrségi akciókra jellemző hibák és törvénytelenségek ugyanis elkerülhetőek lettek volna, ha nem szüntetik meg a belügyi tárcát - mondta Dávid Ibolya. Az ellenzéki pártelnök szerint érdemes lenne parlamenti vitát folytatni a Gönczöl-jelentés megállapításairól.

SZDSZ: le kell vonni a tanulságokat

"Arra számítottam, hogy egy ilyen tekintélyes testület, (...) egy ilyen kritikus anyagot fog letenni. (...) Én nem támadom ezt, hanem azt gondolom, hogy ezt tudomásul kell venni, és a benne foglalt ajánlásokat meg kell fogadni, a tanulságokat pedig feltétlen le kell vonni" - fogalmazott Kuncze Gábor, hozzátéve, hogy a jelentés szinte mindenkivel szemben megfogalmaz kritikát. Szerinte az SZDSZ ennek az egész feszültségnek a kirobbantásában semmilyen szerepet nem játszott, éppen ellenkezőleg. "Sajnos ez süket fülekre talált, mert folyamatosan a feszültség élezése zajlik a politika részéről, és ennek a megnyilvánulását láttuk" - mondta.

Kuncze Gábor szerint is indokolt a gyülekezési törvény módosítása, az események megmutatták a jogszabály problémáit, de véleménye szerint a helyzet 1989-hez képest megváltozott, és ezért nem feltétlenül az akkori szabályok helyreállítása, hanem a jelenlegi helyzetből fakadó következtetéseket tartalmazó gyülekezési törvény az, ami megoldást jelenthet.

Gyurcsány: részrehajlás nélküli a jelentés

Alapos, harag és részrehajlás nélküli munka a bizottsági jelentés, amely felelős keresése helyett a felelősség kérdése körül fogalmazza meg az álláspontját - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szeptember-októberi zavargások hátterét, okait, következményeit vizsgáló bizottság tagjai jelenlétében a parlamentben. "Mi is le fogjuk vonni a konzekvenciákat" - mondta a kormányfő. A jelentés megállapításairól azt mondta, hogy kellően megalapozottak, ezért a kormány építheti rájuk későbbi javaslatait.
(MTI)

Gönczöl Katalin