Hatvanhetes "erősség", de nem könnyű ipar
Mostanában Ciprus a "top", azaz hazai körökben már az is ájult örömöt kelt, ha a korántsem a futballjáról ismert kis szigetre hívják a nemzeti együttest. Mától négyes torna lesz arrafelé, 66-67-es átlagú. Ezt úgy kell érteni, hogy a FIFA-világranglistán Bulgária a 42., Magyarország a 61., Ciprus (Walesszel holtversenyben) a 74-75., míg Lettország a 90. helyet foglalja el. Említeni sem érdemes, milyen erősségű mezőny az, amelynek a magyar együttes - papíron - a második legjobbja...
Bár az a 61. hely az A csapat "teljesítményének" szól, Ciprusra viszont majdhogynem korosztályos garnitúra utazott el Budapestről az előkészületinek nevezett vetélkedőre. (Igazából nincs mire készülni, hiszen a magyar együttes - a norvégoktól, a törököktől, valamint a máltaiaktól elszenvedett vereséggel - már alighanem kiejtette magát a jövő évi Eb-ről.) A keret tele van egyszeres válogatottal és újonccal, jóllehet az évtizedek óta mind tragikusabb sorsú magyar futball a legkevésbé sem engedhetne meg magának efféle lázas fiatalítást. Hasonlót még a sportág nagyhatalmai sem hajtanak végre, noha Dunga brazil kapitány - többek között a vb-aranyérmes Lucio, Gilberto Silva, Edmilson, Kaká mellett - ifjakat is szerepeltet válogatottjában; azok az ifjak persze olyan képességű játékosok, mint Daniel Alves, Diego, Robinho, Fred... Nálunk meg abszolúte kezdők sorakoznak abban a keretben, amely - nem a játéktudás alapján - a hajdani Textiles-válogatottra hasonlít, csak napjainkban nem a Könnyűipari Minisztérium, hanem a Fotex a "báziscég".
Szerencsére a jól megválasztott mai ellenfél sem óriás, még akkor sem, ha a múlt őszszel nagy feltűnést okozott azzal, hogy 5-2-re "lemészárolta" Írország együttesét. A vetélytárs erejét hívebben jellemzi a szlovákok elleni 1-6, valamint a tavalyi mérleg: két győzelem, egy döntetlen, négy vereség. (Azt azért hozzá kell tenni, hogy az "x" Németországgal szemben született.) Ezzel együtt a vendéglátók mellett szól a hazai pálya előnye - bár ezeket a téli ciprusi tornákat rendszerint szűk családi körben rendezik -, továbbá a tapasztalat, mert Teodotu, Mihalisz Konsztantinu és Okkasz együttvéve 190-szer volt válogatott, míg a várható magyar kezdő tizenegy tagjai összesen 145-146 alkalommal viselhették a címeres mezt.
A honfitárs jelöltek névsora minden mindegy alapon alakult így, és a legfrissebb szlogen szerint "az eredmény nem számít". Pedig dehogynem. Figyeljék meg, győzelem esetén micsoda csinnadratta lenne idehaza! S azt is mindannyian tudjuk: e kísérlet valójában csak addig tartható, amíg nem érkezik el a következő csapás.