Amikor Ceccherini javaslatára hét évvel ezelőtt tantárggyá tették az újságolvasást, sokan mosolyogtak, s kevesen mutattak érdeklődést. Akkor, a '90-es évek végén százezernél is kevesebb diák jelentkezett az állampolgári ismeretek keretein belül újságolvasásra, mára másfél milliónál is többen forgatják tanórán a napilapokat. Persze a legjobbakat. A programba tizenöt újság kapcsolódott be, köztük a legismertebbek, a Corriere della Sera, az Il Sole 24 ore, a La Stampa és számos regionális lap. S nemcsak a diákok, a tanárok is egyre lelkesebbek. Országos szinten 37 ezernél is többen oktatják, hogy is kell kritikusan újságot olvasni, mit hol találni az újságokban, mi a fontos, s mi kevésbé az.

Hét esztendő elegendő időnek tűnik az első tapasztalatok levonásához. Az olaszok ezt meg is tették, s maguk lepődtek meg a legjobban. A statisztika a program elindítása idején arról tanúskodott, hogy a 18 és 24 év közötti fiatalok közül 1 millió 957 ezren olvasnak több-kevesebb rendszerességgel minőségi napilapot. Tavaly ez az adat már 2 millió 96 ezer volt, s a tendencia egyre emelkedő képet mutat. Azoknak a fiataloknak a száma pedig, akik legalább heti egy alkalommal olvasnak napilapot, 2 millió 947 ezerről 3 millió 158 ezerre nőtt.

A fiataloktól kapott visszajelzések is elgondolkodtatóak. Azt mondják az újdonsült újságolvasók, hogy ma már tudják, milyen szegényes volt a szókincsük, s milyen földhözragadt a világlátásuk, mielőtt rendszeresen lapozgatni kezdték volna az újságokat. De a másik oldalon is meglepő a felismerés: nem gondolták volna az újság készítői, hogy ennyire elbeszélnek egymás mellett az ifjúsággal. A tanórák tapasztalatai, az ott elhangzott vélemények révén megújult a lapkészítés is, nyilvánvalóvá vált a szerkesztők számára, mi érdekli a fiatalokat.

A meglepetés, hogy az olasz fiatalok minőségi újságokat olvasnak, már nem is akkora, ha ránézünk a tanárok névsorára. Újságolvasást oktat ugyanis Joaquín Navarro-Valls, aki nemrégiben még a pápa szóvivője volt.