Zónákkal védett törvényhozók
AUSZTRIA
Az osztrák parlament körül törvénybe iktatott 300 méteres tilalmi zóna van, amit csak ritkán jelez tényleges korlát, illetve a tüntetéseknél használatos rácskerítés. Valójában a tilalmi zóna 100 méteres tilalmi övezet, amelyet a rendőrség a törvényhozással egyeztetve érvényesít, amikor a parlament épülete előtt tüntetés várható. Hosszabb ideig utoljára 2000-ben vette körül kordon az osztrák parlament épületét, amikor a néppárti-szabadságpárti kormány megalakulása heves ellenállást váltott ki - írta bécsi tudósítónk.
A parlamenti ülések idejére a törvények nem engedélyeznek semmiféle gyülekezést az épület előtt: ezért a tüntetők sokszor reggel héttől kilencig vonulnak fel. Ha mégsem távoznának, a rendőrség erőszakkal is feloszlathatja a gyülekezést.
Bécsben a hét évvel ezelőtti, rendkívül túlfűtött hangulat közepette sem fordult elő, hogy a rendőrség által felállított kordont bárki önkényesen lebontotta volna. Az osztrák fővárosban ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy heteken át bárki sátrat verjen e középületek előtt.
BELGIUM
Évente háromszor-négyszer, az állam-, és kormányfők európai uniós csúcsértekezlete idején védi csak kordon az EU-tanács brüsszeli épületét. A miniszterek, nagykövetek és a számtalan tagállamközi munkacsoport ülésén elegendő a minimális biztosítás, s általában ezt sem akarja kijátszani senki. Időnként kisebb, de békés csoportok - korábban például magyar méztermelők - tüntetnek az uniós negyed központi Schuman terén. Ha valaki a kerítéshez láncolja magát, jön az ilyen helyzeteket nagy rutinnal kezelő belga rendőrség.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament székházát még kis kerítés sem védi. Igaz, az eurokratákra és a képviselőkre még kevésbé akarnak rátámadni. Ha viszont megtörténik, akkor a kordon is kevés. Tavaly az európai kikötők tervezett liberalizálása ellen tüntető több ezer dokkmunkás az EP strasbourgi épületénél öszszecsapott a francia rendfenntartókkal, akik vízágyúkat és könnygázt is bevetettek - írta brüsszeli tudósítónk.
EGYESÜLT ÁLLAMOK
Amerikában nem 2001-ben kezdődött a középületek gondos elkerítése. A Pennsylvania Avenue-nek a Fehér Ház előtti részét már a kilencvenes évek közepén lezárták az autók elől - jelentette washingtoni tudósítónk. A terrorfenyegetés hatására az utóbbi években vasbeton akadályokkal vették körül a kormányzati épületeket, amelyek előtt fegyveres őrség posztol. A törvényhozásnak otthont adó Capitoliumot csak a vendégek és turisták számára kijelölt helyen, fémdetektoron áthaladva lehet megközelíteni.
Békésen demonstrálni előzetes bejelentés után is csak a korlátokon kívül lehet, bejelentés nélkül meg sehogy. Aki mégis megpróbálja, azonnal elviszik és megbírságolják. A tiltakozókat távol tartják az elnöktől és a kormány tagjaitól. A rendőrség gyakran távoli területet jelöl ki, ahol nemcsak a "megszólított" politikusok, de a sajtó se látja a tüntetőket. A Fehér Ház mögötti parkban sorra kerülő nagy hétvégi demonstrációk idején Bush általában nem tartózkodik az elnöki rezidencián. Kivétel volt a január 20-i béketüntetés, amelyet az elnök a több száz méteres hátsó kerten és a kerítésen túlra tekintve az ablakából is láthatott.
NAGY-BRITANNIA
A londoni parlament épületét egy fél mérföldes, azaz 800 méteres zóna védi, ezen belül csak rendőrségi engedéllyel lehet tüntetni. Akik engedély nélkül demonstrálnak, azok letartóztatást magával vonó szabálysértést követnek el. A westminsteri parlamentet vaskerítés veszi körül, a rendőrök által védett kapukon csak belépővel lehet bejutni.
Tüntetni a parlamenttel szemben lévő Parliament Square-en lehet, igaz a Scotland Yard mérlegelheti, hogy ad-e vagy sem engedélyt. A félmérföldes zónán belül a rendőrség időben korlátozhatja a tüntetést és betilthatja a hangosbeszélőket, valamint a plakátokat. A sok bíráló szerint a szabad véleménynyilvánítást sértő rendelkezés 2005 augusztusától lépett életbe, miután az előző év végén, a parlamentnél véres összecsapásokra került sor a kopókkal űzött rókavadászat hívei és a karhatalmi egységek között.
A kormányfői rezidenciának otthont adó Downing Streeten szintén nem lehet demonstrálni, az utcát évtizedek óta magas vasráccsal és fegyveres rendőri biztosítással őrzik.
NÉMETORSZÁG
Berlinben a Bundestagot (alsóház) és a Bundesratot (felsőház) több utcára kiterjedő "védett terület" veszi körül, ahol legfeljebb az ülésmentes napokon lehet tüntetni, vagy akkor, ha maguk a képviselők úgy ítélik meg: munkájukat, közlekedésüket nem akadályozzák a demonstrálók. (1969-ig a kormányépületek körzetét Bonnban abszolút "tilalmi övezetként" kezelték, ahol semmilyen népgyűlésre nem volt mód.)
Mint berlini tudósítónk írta, ha valaki nekiáll a tüntetéseknél vagy védett épületeknél használt kordont bontani, az szabálysértésnek, de akár bűncselekménynek is minősülhet. A berlini rendőrségen olyan esetről nem tudnak, hogy politikusok álltak volna neki biztonsági kordont bontani.
OLASZORSZÁG
A Róma szívében, a Trevi-kút közelében egymás mellett álló képviselőház és kormánypalota előtti kis téren korábban mindennaposak voltak a tüntetések, a baromfitenyésztők még grillcsirkét is sütöttek. Tavaly ősszel biztonsági okokra hivatkozva Róma prefektusa kitiltotta a demonstrálókat, miután vaskerítéssel elzárták a teret a forgalom elől. A tüntetők nem közelíthetik meg az olasz törvényhozás épületeit, petíciót csak egy korlátozott számú delegáció nyújthat át - írta római tudósítónk.
