„Lugo egy politikai földrengés” – írta róla a helyi La Nación napilap még karácsonykor, amikor a volt püspök formálisan is bejelentette, hogy kilép az egyházi szolgálatból. „Fájdalmas, de egyben örömteli döntés, mert mostantól a templomom az ország lesz”. A közvélemény-kutatásokban máris az élen áll a volt püspök, 25 százalékával szemben a jelenlegi konzervatív elnök Nicanor Duarte 22 százaléka áll. Ám ahhoz, hogy a civil életben karriert befuthasson, a Vatikánnak is van szava.

Fernando Lugo szegény paraszti családban született a paraguayi San Pedro del Paranában. A jezsuitáknál tanult, akik főszerepet játszottak a múlt század második felében a felszabadítás teológiájának hirdetésében, s akiknek elődei a XVII–XVIII. században kommunisztikus, azaz magántulajdon nélküli közösségeket (reducciones) működtettek Paraguay területén. Papi felszentelése után misszionáriusként tevékenykedett Ecuador indián őslakosai között. Rómában doktorált társadalomtudományokból, majd miután viszszatért hazájába, 1994-ben nevezték ki püspöknek San Pedro tartomány élére. A tartomány szegénynek számít még abban a Paraguayban is, ahol 3400 dollár az egy főre jutó GDP.

 A püspök hamar felhívta magára a figyelmet a társadalmi igazságtalanságot kifogásoló nézeteivel. A helyi földesurak nagyrészt neki tulajdonították, hogy a föld nélküli parasztok mozgolódni kezdtek, azaz földet foglaltak. Lugo híre eljutott a Vatikánba is, ahol Joseph Ratzinger bíboros, a hittani kongregáció prefektusaként két évtizeddel korábban vívta meg a csatát és késztette hallgatásra a felszabadítás teológiájának képviselőit. II. János Pál pápa 2004-ben nyugdíjazta az akkor 53 éves Fernando Lugo püspököt anélkül, hogy a döntés indoklását nyilvánosságra hozták volna. Lugo folytatta a papi hivatást, misézett tovább, igaz már saját parókia nélkül, ám politikai szerepvállalása egyre markánsabb lett.

A Paraguayt évtizedek óta irányító Colorado párt egyik szenátora Raszputyinnak, mások komédiásnak titulálják Lugót. Ő maga azt mondja „se nem bal-, se nem jobboldali”. Most azt tűzte ki célul, hogy valamennyi ellenzéki erő közös jelöltje legyen a 2008-as választásokon.

A Vatikánból nemrég érkezett meg az üzenet. A paraguayi püspöki konferencia szóvivője, Zacarias Ortiz tolmácsolta XVI. Benedek pápa döntését: „a divinis misteriis celebrandis”, tehát a mise és az áldozás tartása felfüggesztését rendelik el esetében – írta az AP. A kánonjogban jártasabb megfigyelők szerint ezt nem kell „büntetésnek” tartani. A papi felszentelés ugyanis örökre szól. Ortiz utalt rá, Lugót azért kellett felfüggeszteni, mert egyházi személyiség nem nyilváníthatja magát „inaktívnak”, továbbra is kötődik az egyházhoz. – Testvérünk belső konfliktussal néz szembe: politikai szerepvállalásával lázad a Vatikán előírásai ellen, ám civilként azt teszi, amit jónak tart. Ha kitart a politikai tevékenység mellett, akkor számolnia kell azzal, hogy az egyház ki is közösíti” – nyilatkozta a Concepción egyházmegye püspöki tisztét betöltő Ortiz.