Ingyenalmát ad az EU
Mindennap negyven deka zöldség vagy gyümölcs - enynyit kellene elfogyasztanunk, legalábbis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Márpedig ezt az egész Európai Unióban csak a görögök és a finnek érik el, sőt tíz-tíz dekával meg is haladják. Nem csoda, hogy - mint az Európai Parlament múlt csütörtökön elfogadott jelentése megállapította - a férfiak 27, míg a nők 38 százaléka elhízott vagy túlsúlyos az unióban. A parlament ezért EU-fellépést sürget.
Részben nyitott kapukat döngetve ezzel, az Európai Bizottság összekötötte ugyanis a kellemetlent a hasznossal. Ha a termelők egy részét érzékenyen érinti is az EU zöldség- és gyümölcságazatának nemrég ismertetett reformja, Brüsszel megédesíti a keserű pirulát - az iskolák, kórházak, jótékonysági alapítványok és a gyerektáborok pedig jól járnak. Az EU-támogatásra jogosult termelői értékesítési szervezetek (TÉSZ-ek) a forgalmuk öt százalékát százszázalékos uniós támogatással vonhatják ki a piacról ilyen célra, magyarán: Brüsszel (a közös agrárpolitikából) kifizeti a menzára kerülő almát és uborkát. A termelők továbbá maximum hatvanszázalékos költségtérítést kaphatnak marketingre, ha a célcsoportot a 18 éven aluliak alkotják.
Az ágazat - amelyet sokan a közös mezőgazdasági politika egyik mostohagyermekének tartanak - az EU össztermésének egyötödét teszi ki, éves uniós költségvetése négymilliárd euró körül alakul. Magyarországon körülbelül kétszázezer hektáron termelnek gyümölcsöt vagy zöldséget, és az agrárkivitel egynegyedét teszi ki a szektor. (A gondot egyelőre az okozhatja, hogy a TÉSZ-ek nálunk a termelés kevesebb mint egyötödét fedik le. Aki viszont nem tagja ilyennek, nem kaphat uniós pénzt.)
Frédérique Ries belga liberális EP-képviselő jóváhagyott jelentése az egészséges táplálkozás és a testmozgás előmozdításával, a túlsúly, az elhízottság meg a krónikus betegségek megelőzésével foglalkozik. A képviselők korlátoznák a magas zsír-, cukor- és sótartalmú termékek reklámozását a televízióban. Az elhízás több mint ötmillió gyermeket is érint az EU-ban, ahol évente közel 400 ezer új esettel kell számolni.
A WHO kimutatta, hogy számos betegséget hét fő kockázati tényező okoz. Közülük hat - a magas vérnyomás, a koleszterinszint, a testtömegindex, a nem megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a testmozgás hiánya és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás - közvetlenül összefügg azzal: mit fogyasztunk, és ezt miként dolgozzuk le.
- Az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie az egészségtelen életmód ellen. Mind a nemzetközi, mind a magyar tendencia azt mutatja, hogy a megelőzésnek egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az egészségügyben. A tagállamok egészségügyi kiadásainak bizonyíthatóan legalább négy-hét százalékát teszik ki az elhízással kapcsolatos kezelések - figyelmeztetett a parlamenti vitában Harangozó Gábor (MSZP).