A magyar iskolarendszer újratermeli a hátrányokat
A kutató a Magyarország holnap című kerekasztal-konferencián hangsúlyozta, hogy az iskolarendszer újratermeli az egyenlőtlenségeket, ezért meg kell változtatni az intézményes feltételeket és a finanszírozást, fejleszteni kell a tanárképzést és nagy hangsúlyt kell helyezni a hiányzó alapkészségek pótlására.
Az iskolarendszert úgy kell működtetni, hogy minden tanulót el kell juttatni az alapkészségek elvárható szintjére - mondta a szakember. A közgazdász szerint csökkenteni kell a kisgyermekkori hátrányokat is. A jelenlegi iskolarendszer hátrányai között említette még, hogy csökkenhet a társadalmi szolidaritás, valamint növekvő egyenlőtlenségek lesznek az egészségi állapotban és az élettartamban.
Előadásában kiemelte, hogy felmérések szerint a magyar diákok és az alacsony iskolázottságúak körében feltűnő az alapkészségek hiánya: az írás, az olvasás, a szövegértés, illetve a matematikai készségek tekintetében Magyarország jelentős lemaradással küszködik. A kutató kitért arra, hogy Magyarországon az európai átlagnál húsz százalékkal alacsonyabb a foglalkoztatottság, de nem általában véve, hanem az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében. Ehhez kapcsolódva elmondta: az alacsony iskolázottságúak aránya jelenleg harminc százalék; ezen a mutatón az oktatási expanzió valamelyest javított ugyan, de az arány a jövőben nagymértékben nem fog csökkenni.
Kertesi Gábor ennek okaként a középiskolai lemorzsolódást említette. Mint mondta, egyáltalán nem törvényszerű, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők alapkészségei rosszak kell, hogy legyenek, mert vannak országok, ahol ezek a készségek ugyanennél a rétegnél jobbak.
Lannert Judit, az Országos Közoktatási Intézet kutatási igazgatója felmérések eredményeit mutatta be az elhangzottakhoz kapcsolódva. Kiemelte, hogy egy 2005-ös oktatási minisztériumi felmérés szerint a 6-10. évfolyamos tanulók körében nagyon alacsony a szövegértés és a matematikai készségek szintje. Hozzáfűzte: az Eurobarométer 2005-ös adatai szerint Magyarország az aktív idegennyelv-ismeret tekintetében az uniós országok közül az utolsó helyen áll.
(MTI)