CEBC konferencia: lassul Magyarország felzárkózási üteme
Ha a magyar gazdaság évente 4 százalékkal nő, akkor az Európai Unió átlagos szintjének 90 százalékára 38 év alatt tudunk felzárkózni, 3,5 százalékos ütem esetén a felzárkózási periódus 60 évre tolódik ki - jelezte az apró különbség hosszabb távú hatását Hamecz István. Elemzésében az MNB vezető közgazdásza Magyarország alacsony, 60 százalék alatti aktivitási rátáját emelte ki, amely 10 százalékponttal kisebb az EU átlag 70 százalékától. A növekedés jelenlegi és jövőbeni lassulásának másik oka, hogy a vállalatokon belüli termelékenység nem javul. Harmadik tényezőként említette a beruházási arány alakulását Hamecz, kiemelve, hogy amíg Magyarországon a GDP 23 százalékát fordítják beruházásra, addig Csehországban és Szlovákiában az arány 25-27 százalék. Ráadásul a magyar beruházási mutatón belül is csökkenő tendenciát jelez a vállalati beruházások alakulása, ami GDP arányosan a korábbi 14 százalékról 11 százalékra esett vissza 2006-ra.
A magyar konvergenciaprogram túlságosan "orrnehéz", a vizsgált külföldi sikeres programoknál az első években a kiadáscsökkenés 50 százalékát hajtották végre, addig nálunk ez az arány 80 százalék - magyarázta az MNB igazgatója. A másik különbség, hogy a külföldi sikeres kiigazításoknál a kiadási oldalon jelentősen visszavettek a szociális kiadásokból, segélyekből, nyugdíjakból - mutatott rá a jegybank igazgatója. A sikeres külföldi fiskális kiigazítások esetében a bevételi oldalon nem nőttek a munkát terhelő adók, ez Magyarországon éppen fordítva van - hangsúlyozta Hamecz István. Ha az átlagjövedelem százalékában nézzük, akkor az EU 15 országában a munkát terhelő adók aránya 40 százalék, az újonnan csatlakozóknál még alacsonyabb, Magyarországon viszont 50 százalék - és ez nem ösztönzi a gazdasági növekedést - mondta Hamecz István.
Elmondta továbbá, hogy a következő inflációs kiadványában a jegybank valószínűleg csökkenti majd 2008-as inflációs prognózisát. Az igazgató szerint ezt indokolja, hogy a korábbi számításaiknál jelentősen alacsonyabb az olaj világpiaci ára és a forint is erősebb az általuk korábban becsültnél. Szerinte az államháztartás idei hiánya is alacsonyabb lesz a költségvetési törvénybe foglalt GDP arányos 6,8 százaléknál. A túlteljesítés mértéke szerinte néhány tized százalékpont lehet majd.
A Magyar Nemzeti Bank 2007-ben éves átlagban 6,9 százalékos inflációt várt, 2008-ra pedig 4,1 százalékos fogyasztóiár-indexet jósolt novemberben. Az akkori prognózisban jövőre és 2008-ban évi átlagban 267,3 forintos euró árfolyammal számolt. A jegybanki előrejelzés szerint februárban esedékes az új inflációs jelentés rövidített változatának közzététele, a monetáris tanács ülésrendjétől függően. A testület február 1-jén és 26-án ülésezik.
Az infláció csúcsa 8,4 százalék fölött leszAz inflációs csúcs az év első harmadában magasabb lesz a korábban várt 8,4 százaléknál, s valószínűsíthető, hogy a magasabb áremelkedési ütem elnyúlik, s jelenleg még nem látható, hogy az év végére hova csúszik vissza - jelentette ki Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Central European Business Centre (CEBC) konferenciáján.
Az inflációs várakozások jelenleg nehezen modellezhetők, ezért az előrejelzések csak feltételesek - hangsúlyozta Auth Henrik. A korábban vártnál magasabb infláció elsősorban abból adódhat, hogy a hatósági áremelkedések nagyobbak és a bérek is gyorsabban emelkednek - tette hozzá a jegybank alelnöke.
A fiskális kiigazító csomag inflációs hatásait elemezve elmondta: felfelé ható tényező, hogy valamennyi árucsoportban megugrottak az árak kivéve a feldolgozott élelmiszereket, a szolgáltatási szektor árcsökkenési tendenciája visszafordult és a bérek gyorsabban emelkedtek a korábban prognosztizáltnál. "Az inflációs várakozások szempontjából a hatósági árak, beleértve az önkormányzati árakat is, vártnál gyorsabb emelkedése okozhat meglepetést" - mondta Auth Henrik.
Az inflációt csökkentő várakozásokat sorolva az alacsonyabb olajárat és a korábban vártnál erősebb forint árfolyamot említette az alelnök, de véleménye szerint ennél is fontosabb tényező az a keresletkorlátozás, amely a csökkenő jövedelmek miatt hat.(MTI)