Zászlóshajók a Belvárosban
Budapest belvárosának telkeire nagy tétekkel licitálnak. Üres telek szinte nincs már, így a jó helyen lévő érdekes építészeti megoldásokat rejtő, illetve átépíthető vagy bontható épületekért komoly csatákat vívnak a befektetők. A magyar ingatlanpiacon megjelenő nagy külföldi fejlesztők otthon már jól megtanulták a leckét: egy világváros szívében építkezni mindig szép haszonnal kecsegtet. A több országban működő vállalkozások szívesebben teszik le vizitkártyájukat egy különleges helyen, mint a városszélen. Egy jó belépő hatásos üzenet a piac többi szereplőjének és a vevőknek - hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője.
A spanyol Fadesa például a Király utcában rakta le névjegyét. A 35 ezer négyzetméter alapterületű Central Passage felén összesen 271 lakást alakítanak ki, harmadán parkolóház épül, míg a fennmaradó részen üzletek, irodák és éttermek osztoznak. A vegyes funkció egyébként a belvárosi beruházások közös jellemzője. A hét épületből és hat udvarból álló Gozsdu-udvar egykori pincéiben, illetve földszinti helyiségeiben kivétel nélkül vendéglátó-ipari egységeket és üzleteket alakítanak ki, míg a felső szinteken lakásokat építenek. A nyolcmilliárd forint értékű beruházás keretében a műemléki védettséget élvező átjáróházat felújító Autoker korábban már két házat is épített a környéken, és további beruházásokat is tervez itt, folytatva a Gozsdu-udvarral megkezdett épületfelújításokat. (Már ha a felújítás mellett dönt, hiszen a Király utca 40.-et például gondolkodás nélkül elbontotta volna, ha a városvédők nem akadályozzák meg.) A renoválással egybekötött átépítés legalább olyan haszonnal kecsegtet, mint egy külső kerületben történő új társasház építése. Igaz kicsivel több macera van vele.
A Luxus Áruházat 90 százalékban birtokló Capital Zrt. is hosszan tudna erről mesélni. A Vörösmarty téri üzletház tavalyi felújítását ugyanis a 17 lakó egyike akadályozta meg: megfellebbezve az építési engedélyt. A négyszázmilliós rekonstrukció így legfeljebb idén őszre készülhet el. Addigra talán a vele szemben épülő ING-palota is állni fog. Az eredetileg 2005 végére ígért "fémhálóval borított üvegtömb" átadása - többek között - a bontás során talált szokatlan mennyiségű azbeszt miatt csúszik. A 11 szintes épület tetején kialakított lakások, illetve az üzletek többségére már régen vevő, illetve bérlő. A 14 milliárd forintos költségvetésbe egyébként az egykori ORI- székház hátának támaszkodó Vigadó felújítását is beleszámították. S miközben ők építenek egy másik ingatlanfejlesztő óriás is betette a lábát a főváros legpatinásabb terére.
Az Orco-csoport több más belvárosi ingatlannal együtt tavaly megvásárolta a tér sarkán álló épületet, amelyben eddig a Budapesti Értéktőzsde is működött. A palota építészeti újragondolásával a francia Christian Biechert bízták meg, aki a műemléki védelem alatt álló külső homlokzattal ugyan nem sokat tehet, ám a belső tereket alaposan átszabja. A szintek összenyitásával három emelet magasságú átrium kialakítását tervezi. A cégcsoport figyelmét azonban mégsem ez, hanem a közeli Szervita tér két épülete köti le. A parkolóházat tavaly már bekebelezték, és a szomszédos irodaházra is szemet vetettek. Szándékuk komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a neves Zaha Hadidot kérték fel a tér arculatának átformálására. Az építésznő előbb egy 75 méter magas kristályt, majd egy hatalmas buborékot álmodott az apró belvárosi térre. A meghökkentő ötletekhez még bizonyosan lesz néhány szava többek között a fővárosi tervtanácsnak.
Sztárépítészeket felkérni korántsem olcsó mulatság, ráadásul a többletköltség direkt módon nem érvényesíthető a vételárban, illetve a bérleti díjban. Megbízásuk azonban presztízst jelent, akárcsak a belvárosi helyszín. Bár a profitért sem kell túlságosan aggódniuk a cégeknek. A fővárosi átlaghoz képest drága telkek, illetve, a magas költség azért megjelenik az árakban is. A különleges épületekben található irodák, illetve üzletek bérleti díja a szokásos árnak akár a duplája is lehet. Lakások esetében sincs másként, hiszen az ING üvegpalotájában egymillió forintos négyzetméterárat emlegetnek, de a szomszédos Palazzo Dorottya ára is meghaladja a 900 ezer forintot. A Kiskörúton túl 400-600 ezerre csökken a négyzetméterár.
Az árkülönbség kijelöli a vevőkört is. A luxusépületek lakásainak vásárlói főleg külföldi magánbefektetők. Tavaly a spanyolok voltak többen, de a belvárosi ingatlanok vevői között akad orosz, ukrán, olasz, izraeli, ír, angol és kínai is - mondja Saru Krisztina, az Otthon Centrum V. kerületi értékesítési vezetője. A túloldal lakásait inkább a belvárosi nyüzsgő életet kedvelő tehetősebb magyar üzletemberek részesítik előnyben, gyakorta második otthonnak vásárolva az ingatlant. A kereslet egyelőre töretlen, a befektetők így nyugodtan vághatnak bele újabb beruházásaikba.
Szalai Anna
