„Globális kereskedelem: kilátások a dohai fordulón belül és kívül” címmel rendezett szimpóziumot csütörtökön Budapesten a brit nagykövetség.  A témáról Balás Péter mellett Edmund Hosker, a londoni kereskedelmi és ipari minisztérium kereskedelempolitikai főigazgatója és Várkonyi László, a GKM illetékes főigazgatója fejtette ki véleményét.

Munkatársunknak nyilatkozva Balás elmondta, hogy a dohai forduló – amellyel a WTO a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltatási kereskedelem minden eddiginél komolyabb könnyítését célozta meg – tavaly júliusban gyakorlatilag leállt. Az Egyesült Államok ugyanis nagyon határozottan követelte a többi ország mezőgazdasági piacának megnyitását, viszont saját agrártámogatási politikája megreformálásától meredeken elzárkózott. Az amerikai agrárlobby védte ugyanis a meglévő jelentős belső és export-szubvenciókat  – idáig eredményesen. A múlt év végére azonban Washingtonban is és másutt is kezdett megérlelődni az a vélemény, hogy túl nagyok a tétek ahhoz, hogy ezen a viszonylag szűk területen megakadjon az egész folyamat, hiszen a mezőgazdaság a világgazdaságnak, s főleg a fejlett országok gazdaságának igen kis szelete csupán. Márpedig ha ezen bukik meg a forduló, akkor szóba sem jöhet az ipari termékek és a szolgáltatások liberalizálása, amelynek gazdasági jelentősége sokkal nagyobb.

Az idei év elején megtartott EU-USA csúcstalálkozón Washingtonban Barroso bizottsági elnök azt az ígéretet kapta George W. Bush-tól, hogy – dacára a számára kedvezőtlenül alakult kongresszusi arányoknak – mindent elkövet azért, hogy a tárgyalásokat kilendítsék a holtpontról. Ugyanezt jelezte az amerikai elnök Merkel  német kancellár asszony, az unió soros elnöke felé is. Ennek nyomán az elmúlt napokban Davosban, a Világgazdasági Fórumon és másutt is intenzívebbekké váltak az EU-USA megbeszélések („hiszen be kell látni: mi ketten jelentünk igazán meghatározó tényezőt ebben a folyamatban”).

Ha az amerikaiak a politikai döntés nyomán enyhítenek eddigi merev álláspontjukon, annak következtében két-három hónapon belül – legalább a fő számokban – megállapodásra kellene jutni a mezőgazdasági témakörben. Ennek nyomán ott, ahol közösek az uniós és az amerikai érdekek, sikerülhet számottevő piacnyitást elérni nemcsak az agrárterületen, hanem azon túl, az ipari és a szolgáltatási piacokon is, ami viszont a fejlettebb országok elsőrendű érdeke. Mindenesetre a közelgő amerikai elnökválasztás reálisan legfeljebb az idei nyárig teszi lehetővé az áttörés megalapozását, ha addig nem sikerül, az évekre befagyasztja a világkereskedelem liberalizálását.

Magyarországnak egyúttal azt is figyelembe kel vennie, hogy a remélt előrelépés nyomán az EU belső piacán az eddiginél jóval nagyobb versenyre kel számítani az agrártermékek terén, megnő a kívülről ide irányuló forgalom – figyelmeztetett az uniós főigazgató-helyettes. Tehát amit Magyarország például a német vagy az olasz piacra szállít, az a radikális vámcsökkentés nyomán szabadabban beáramló EU-n kívüli termékekkel szemben kell, hogy állja ott a sarat.

Eközben folytatódik a termelési agrártámogatás leépítése, és 2013-ig teljesen megszűnnek az exportszubvenciók az unión belül. Ezzel párhuzamosan megnő az EU-n kívüli agráreladások jelentősége, vagyis ott a mi kilátásaink javulhatnak, feltéve, hogy már most is továbbfejleszthető kapcsolatokat ápolunk ilyen országokkal. Mindehhez jön, hogy az ipari és egyéb exportlehetőségek is jelentősen bővülnek az EU-n kívül, ami nem csak közvetlenül a magyar exportőrök, de a nagy francia, német, olasz és más cégeknek bedolgozó, a multiknak beszállító magyar vállalatok számára is új piacokat jelent - magyarázta az Európai Bizottság kereskeskedelmi főigazgató-helyettese.

(NOL)