A rendelkezésre álló 50 millió forintból a szerzőket, illetve a színházakat támogatják. Az írók egy ősbemutatóért 500 ezer, új bemutatóért 250 ezer forintot, a teátrumok egy nagyszínpadi előadásra legfeljebb hárommillió, kamara-előadásra kétmillió, stúdió-előadásra egymillió forintot kaphatnak.

Tavaly összesen 18 nagyszínházi és stúdiószínházi bemutatóra ítéltek meg pénzt. A határon túli magyar színházaknak hat előadásra jutott, közülük ötnek – Parti Nagy Lajos: Ibusár (Szabadkai Népszínház), Visky András: Hosszú péntek (Kolozsvári Állami Magyar Színház), Láng Zsolt: Télikert (Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház), Zalán Tibor: Katonák, katonák (Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház) és Verebes Ernő: Magzatlégzés (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) – már megvolt a bemutatója. Az Újvidéki Színházban pedig folynak Virág Gábor Hamlet halott című darabjának próbái, márciusban lesz a bemutató.

A magyarországi nyertesek közül bemutatták a Debreceni Csokonai Színházban Szőcs Géza Liberté 56, a kecskeméti Katona József Színházban Hubay Miklós Elnémulás, a Veszprémi Petőfi Színházban Egressy Zoltán Baleset, az egri Gárdonyi Géza Színházban Háy János A Pityu bácsi fia, a budapesti Katona József Színházban Térey János–Papp András Kazamaták, az Örkény Színházban Tasnádi István Finito (Magyar zombi) című művét.

Már folynak a próbái a Bárka Színházban Bereményi Géza Az arany ára című darabjának. A bemutató márciusban lesz. A Debreceni Csokonai Színházban Kiss Csaba Kun László című darabját próbálják. (Bemutató: február 16.) A Radnóti Színház áprilisban kezdi játszani Spiró György Prah című kétszemélyes drámáját. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán Bodó Viktor Fotel című színművét a szerző viszi színre, ha tavasszal visszatér külföldi munkájából. A stúdiószínpadon is megtartják az évad végéig Erdős Virág A merénylet című művének premierjét.

Hiába nyert viszont az Új Színház 2,5 millió forintot Nényei Pál Ők című drámájának bemutatójára, nem lesz előadás. A szabályzat szerint a szerzőnek járó ösztöndíjat kifizetik, de a pénz négyötödét visszautalják a minisztériumnak. Márta István, a színház igazgatója azzal indokolta a döntést, hogy a pályázat benyújtása óta eltelt idő alatt megváltozott a színház gazdasági helyzete, és nem tudják előteremteni a támogatáson felül a premier megvalósításához szükséges összeget.

A megkérdezett színházi vezetők egyöntetűen állítják, hogy a színpadra állítási költségeknek körülbelül egyharmadát-felét fedezi a Katona József pályázaton elnyerhető pénz.

Forgách András író, a pályázatott elindító és támogató Drámaírói Kerekasztal egyik ügyvivője tegnap kifejtette lapunknak, hogy szerinte az Új Színház kivételes esetétől eltekintve sikeresnek bizonyult a pályázat. – Nemcsak, mert néhány színház így megkaphatta a díszlet költségeit – mondta. – Hanem mert kedvet csinált a mai magyar drámák bemutatáshoz a nem pályázó színházaknak is. A rendszerváltás előtt az igazgatók nem szerették, hogy kötelező volt minden évadban egy kortárs darabot is színre vinni. Most azok is bemutatnak nem is egyet, akiknek nem jut külön pénz.

 

---

Az 1956-os emlékév színházi pályázatán 49 millió forintot osztott szét az emlékbizottság. A 26 nyertes, hivatásos és struktúrán kívüli társulat 500 ezer és 5 millió forint közötti támogatásból gazdálkodhatott. A legtöbb darabot bemutatták, igaz, gyakran csak egyszer vagy kétszer játszották. De most is látható például a Te rongyos élet Egerben, az 56 06/ őrült lelkek vert hadak Kaposváron, az Angyal és Kádár a Budapesti Kamaraszínházban, az Ötvenhatos regény az RS9-ben és a Liberté 56 Debrecenben. Előfordult, hogy más 1956-os darabot mutatott be a színház, mint amelyre pályázott, sőt az 56 csepp vér című produkcióból „kivonult” az eredeti helyszín, a szolnoki Szigligeti Színház. (Sz. K.)