- Egyetlen tanítványom se bukott meg a magyar nyelvű szakmunkás-vizsgán, sőt, kettest is alig kaptak néhányan! – meséli büszkén Darázsi László szakoktató, aki nemrégiben rendhagyó végzős osztályt készített fel a szobafestő-mázoló-tapétázó vizsgára a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjában.
   
A különleges osztályban tavaly szeptemberben kilenc hazánkban élő menekült férfi végzett, és a másfél éves intenzív tanfolyamon szakmai ismeretek mellett magyarul is megtanultak. Egy másik hasonló kurzuson további tizenegy menekült hallgató, közöttük kilenc nő szerzett számítógép-kezelői és szociális munkás bizonyítványt.

Korábban valamennyi résztvevő munkanélküli volt, a tanfolyam alatt anyagi gondjaikat enyhítette, hogy havonta a minimálbérnek megfelelő ösztöndíjat kaptak. Friss magyar szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebükben tizenegyen máris elhelyezkedtek, a többiek pedig jelenleg aktívan munkát keresnek. A képzéssel és munkakereséssel együtt huszonkét hónapig tartó speciális program tegnap zárult le Budapesten.

– Státuszos menekültek Magyarországon soha nem részesültek még ilyen célirányos és átfogó képzésben, amely segíti őket a munkaerő-piaci beilleszkedésben  – mondja Kováts András, a tanfolyamot koordináló Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.

Tapasztalatai szerint, noha a menekült státusszal rendelkezőknek a magyar állampolgárokhoz hasonlóan joguk van a munkavállaláshoz, átlagosan csupán harminc százalékuknak sikerül megvetnie a lábát a magyar munkaerőpiacon. Évente országos szinten alig több mint néhány tucat menekült talál bejelentett állást. Sokan teljes létbizonytalanságban, feketén dolgoznak, vagy tartós munkanélküliként a hazai hajléktalanok számát gyarapítják. Az, hogy sok menekült Nyugat-Európába vándorol tovább a megélhetés reményében, nagy veszteség az országnak – mondja Kováts András.
   
– Négy éve élek már Magyarországon, de a tanfolyam előtt mindig csak alkalmi munkám volt. Most, hogy végre dolgozhatok, szeretnék itt maradni. Már beadtam az állampolgársági kérelmet is – mondja a kameruni Lionel Nyenti, a szobafestő-mázoló tanfolyam egyik résztvevője. – Még nem beszélek túl jól magyarul, de a munkatársaim és a főnököm nagyon türelmesek és sokat segítenek – teszi hozzá mosolyogva.

A számítógépes tanfolyam egyik hallgatója, a magyarul akcentus nélkül beszélő afgán Zuleika Deldar nagyon optimista, annak ellenére, hogy rögtön szakmát kellett váltania: – Egy nagy bevásárlóközpont vett fel pénztárosnak, de ennek is örülök, és tudom, hogy ez csak az első lépés a cél felé. Később szeretnék majd asszisztensként elhelyezkedni valahol.

A menekültek szakmai és nyelvi képzését a Menedék Egyesület Európai Uniós társfinanszírozással tudta megvalósítani. A munkát nagyban akadályozta, hogy a brüsszeli pénzek utófinanszírozással, több hónapos késéssel érkeztek csak meg.

Dr. Nemes János, az Egyesület elnöke szerint azonban a menekültek integrációját elősegítő tanfolyamokra az állami ellátórendszeren belül kellene pénzt elkülöníteni.    – A menekültek integrációja csak első látásra tűnik költséges vállalkozásnak: hosszú távon mindenképpen az Magyarország gazdasági érdeke, hogy az itt élő menekültek ne segélyekből tengődjenek, hanem aktív, adófizető, dolgozó állampolgárok legyenek, magyarázza a "civilben" gyermek-kardiológus orvos.