Csaknem egy évtizede először fordul elő, hogy a költségvetésben nem szerepel határon túli műemlékekre fordítható összeg. Szerencsére a környező országok büdzséjéből még futja a magyar örökség ápolására.
Csak a rendszerváltás teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a magyar műemlékvédelmi szervezet néhány munkatársa hivatalos segítséget nyújtson a határon kívül rekedt, de a magyar kulturális örökség részének tekintett épített értékek megóvásához. A munka hivatalos keretei ráadásul jóval később, 1999-ben teremtődtek meg: ekkortól a Teleki László Alapítvány hatáskörébe került a támogatási program lebonyolítása, a szakmai segítségnyújtásban pedig több tanintézmény - köztük az ELTE és a Műegyetem - is részt vett.
Ma már mintegy négyszázötvenre tehető azon értékvédelmi programok száma, amelyek a környező országokban élő közösségek szervezeteivel együttműködve valósultak, illetve valósulnak meg - jelentette ki tavaly szeptemberben egy konferencián Sebestyén József, a munkában kezdetektől részt vevő szakember. A támogatott célok között szerepelt a megelőző örökségvédelem számos eszköze - felmérés, értékleltárak készítése, kutatás -, a sürgős állagmegóvási, felújítási munkák támogatása, az ismeretek közzététele, publikálása. A közreműködők mindig is céljuknak tekintették, hogy a támogatás ne csak az épületek állapotán javítson, hanem a műemléket használó közösségnek is javára váljék.
Az azonban tény, hogy az anyaországi segítség javarészt mindig is a tanácsadásban, szakmai pártfogolásban merült ki. 1999 óta létezik a határon túli ingatlanörökség védelmét szolgáló elkülönített alap: a legnagyobb összeget - 215 millió forintot - 2001-ben fordított erre a célra a költségvetés, 2005-től pedig jóval 100 millió forint alá - előbb 77, majd 45 millióra - csökkent a támogatás. Az idei büdzsében egyelőre egyáltalán nem szerepel a határon túli értékekre költhető összeg.
- A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eddig három sarokpont köré szervezte a határon túli műemlékek megújításának ügyét. A hivatalban létrehoztunk egy ötfős szakmai műhelyt, amely évente 20-25 millió forintos kerettel működik. A minisztérium költségvetésében volt a konkrét helyreállításokra fordítható pénz, a lebonyolításban pedig a Teleki László Alapítványra támaszkodtunk - mondja Varga Kálmán, a KÖH elnöke, aki szerint a három pontból ma csak egy biztos: a saját műhelyük. A költségvetésből eltűnt a pénz, a Teleki László Alapítványt pedig január elsejével megszüntette a kormány.
Az elnök a tárcától arra kapott ígéretet, hogy a Szülőföld Alapítvány büdzséjében sikerül elkülöníteni egy bizonyos összeget a határon túli műemlékek védelmére; ez az alap azonban csak pályázat útján tud támogatást nyújtani. Egy dolog mindenesetre biztos: a munka zökkenőmentes folytatásához legalább ötvenmilliós nagyságrendű állami támogatásra lenne szükség, hiszen a civil segítség és az esetleges adományok - bár a KÖH ilyeneket is tudott már mozgósítani - ma még nem tekinthetők valós anyagi alapnak.
A határon túli műemlékek támogatásának összege
millió forint
| 1999 | 128,7 |
| 2000 | 137,6 |
| 2001 | 177 + 38 |
| 2002 | 135,5 |
| 2003 | 139,5 |
| 2004 | 78 + 32 |
| 2005 | 77 |
| 2006 | 45 |
Szlovákiában is kevesebbet ad az állam
Szlovákiában is több forrásból igyekeznek megóvni a műemlékeket. Rossz hír azonban, hogy idén a teljes kulturális büdzsé csökkent. Nyilvánvaló, hogy a megszabott pénz nem lesz elég az égetően szükséges restaurálások elvégzésére. Érthető, hogy idén az eddigi tízről húsz százalékra növelték a kötelező önrészt azok számára, akik az Újítsuk fel műemlékeinket minisztériumi pályázaton szeretnének anyagi forráshoz jutni. Ebből az alapból idén 90 milliót osztanak el. A műemlékvédelemnek a multikat is igyekeznek megnyerni. Az elmúlt hét végén a német-francia érdekeltségű Szlovákiai Gázművek (SPP) vezetői jelentették be, hogy az idén 100 millió koronával járulnak hozzá az ország kulturális örökségének megőrzéséhez. Az idei költségvetésből 50 milliót fordítanak a pozsonyi vár korszerűsítésére, és hamarosan megkezdődik a XVIII. században épült Vigadó felújítása, amely 785 millióba kerül. Nagy a gond viszont Balassi Bálint szülőhelyén, a zólyomi (Zvolen) várban, ahol legalább 100 millió korona kellene a tatarozásra. Selmecbányán (Banská Stiavnica) pedig néhány napja dőlt le az egyik - műemléknek nyilvánított - polgári ház homlokzata, s omladozik a trencséni (Trencín) vár is. Számos düledező szlovákiai kastélyt és várat egy koronáért árulnak.
Szilvássy József
Károly herceg Bonchidáért
Az erdélyi magyar műemlékek restaurálására több finanszírozási forrás áll rendelkezésre. A magyarországi támogatások mellett a munkálatokhoz az utóbbi években egyre nagyobb összegekkel járult hozzá a bukaresti kormány, illetve a román művelődési és vallásügyi tárca, de pályázatok segítségével külföldi forrásokból is sikerült tetemes summát szerezni. A román költségvetési támogatás különféle forrásokból érkezik. A magyar közösségnek szánt költségvetési pénzeket elosztó Communitas Alapítvány néhány kisebb munkálat elvégzését támogatta, de a legtöbb pénzt a helyi önkormányzatok biztosították. Az RMDSZ-nek tavaly sikerült jelentős összegeket szereznie a bukaresti költségvetésből erdélyi magyar egyházi műemlékek helyreállítására. A vonatkozó kormányhatározatok 15-20 erdélyi magyar templomnak biztosították a munkákhoz szükséges anyagi fedezetet. A nagyobb projektekbe külföldi alapítványok is besegítettek. A hétmillió eurós költségvetésű bonchidai Bánffy-kastély, a legszebb erdélyi barokk műemlék rendbetételét a történelmi épületek megőrzésének nagy-britanniai intézete, továbbá a Károly brit trónörökös Charles of Wales Charitable Trust nevű alapítványa is támogatja. (Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár)
Mikháza, ferences templom és kolostor (Erdély)
