Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József, a párt EP-frakciójának képviselője levélben szólította fel Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében. Navracsics tegnap kifejtette: a teret épp 100 napja zárták le, s ez csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és azt példázza, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni. Szerinte a tér lezárását indokoló Gergényi-féle rendelet formailag és tartalmilag sem helytálló.

Október 23-a óta az ország politikai életének egyik legfontosabb pontja, az ország egyik legszebb tere gyakorlatilag rendőri megszállás alatt áll - fogalmazott Navracsics. Szerinte méltatlan, hogy az emberek nem használhatják az adóforintjaikból fenntartott parkot. Az egésznek egy kicsit olyan hangulata van, mint annak idején a hidegháborús időkben a Kelet- és Nyugat-Berlin határán álló Checkpoint Charlie - tette hozzá.

A Magyar Helsinki Bizottság ugyanakkor az országos rendőrfőkapitányhoz fordult panasszal a tér lezárása miatt, mivel a szervezet társelnökét nem engedték át az "ideiglenesen elzárt műveleti részén". Kádár András Kristóf kifogása szerint a terület lezárása október 23-án jogszerű lehetett ugyan, de a kordonok ideiglenes, máig tartó fenntartása törvénysértő. Úgy véli: a terület lezárására a BRFK vezetőjének nincs hatásköre, hiszen a védett személyek és intézmények biztosításáról szóló rendelet a Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalja a Parlament és a kiemelt közjogi méltóságok védelmét. Az érvényben lévő főkapitányi intézkedés tehát a rendőrségi törvényt és a rendeletet is sérti.

Szót emelt tegnap a Kossuth tér "felszabadítása" érdekében az Országgyűlés emberi jogi bizottságának liberális tagja, Gusztos Péter is, abszurd állapotnak nevezve, hogy az állampolgárok nem tüntethetnek ott. Akkor is úgy véli, hogy ezt az alkotmányos alapjogot nem lehet rendőrségi trükkökkel korlátozni, ha tőle távol áll mindaz, amit a korábban itt tüntetők gondolnak és képviselnek. Az SZDSZ-es képviselő felvetette, hogy a kialakult helyzetben el kellene halasztani a gyülekezési törvény módosítását. Az ugyanis olyan fontos alkotmányos alapjogot szabályoz, amelyet csak békeidőben és teljes konszenzussal lehet módosítani.

A rendőrségről szóló törvény szerint a miniszter a rendőrség részére egyedi utasítást az országos rendőrfőkapitány útján adhat, ebből következően nem bírálhatja felül a budapesti rendőrfőkapitány intézkedését - fogalmaz az igazságügy-miniszter a Fidesz politikusainak írt válaszlevelében. Petrétei József tudomása szerint a budapesti rendőrfőkapitány intézkedésével szemben senki nem tett panaszt, ennek megfelelően nem látja indokoltnak, hogy miniszterként bármilyen formában beavatkozzon a rendőrség szakmai munkájába. Hozzátette: október 23-án nem egy békés rendezvényt oszlatott fel a rendőrség a Kossuth téren, megállapítható, hogy egyesek felfegyverkezve jelentek ott meg. Így a rendőrségnek törvényi kötelezettsége volt a rendezvény feloszlatása.

Hónapok óta sokan tiltakoznak a tér lezárása miatt. Az Országgyűlés Hivatala is fellépett már az állítólag a parlamenti képviselőket szolgáló "műveleti" zárlat ellen, többek közt december közepén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól kért intézkedést.