Kiszivárogtatók nagy veszélyben
A bonyolult per első napjaiban máris sok fehér házi kulisszatitokra derült fény, pedig még hátra vannak olyan tanúk, mint Cheney. Az eljárásban súlyos sebet szenvedett a sajtószabadság: a riporterek nem tudták megvédeni az ügyészségtől névtelenül nyilatkozó forrásaikat, aminek messzemenő következményei lesznek a sajtó működésére.
Libby ügye ahhoz kapcsolódik, hogy a Fehér Ház kiszivárogtatta egy CIA-ügynök nevét, ami elvben bűncselekmény. A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásán dolgozó Valerie Plame-et azért "áldozták fel", hogy diszkreditálják férjét, Joseph Wilson nagykövetet. Wilson Nigerben próbált utánajárni annak, valóban adott-e el az afrikai ország urániumot Szaddám Huszeinnek. Arra a következtetésre jutott, hogy nem, ám a Fehér Ház nem tágított. Erre Wilson cikket írt a The New York Timesba, ami felbőszítette Cheney-t, aki a nagykövet lejáratására utasította Libbyt. (Ebben az a logika, hogy ha Wilsont nem a Fehér Ház küldte Nigerbe, hanem a felesége, akkor nem volt hivatalos megbízása, így a szava sem számít, ráadásul elfogult a kérdésben.) A vád azonban mégsem ez - mert akkor az alelnököt kéne felelősségre vonni, és a súlypont azonnal átterelődne Plame jogállására -, hanem az, hogy Libby félrevezette az ügyészséget.
Az eddigi tanúk között több alacsonyabb beosztású fehér házi tisztviselő mellett ott volt a szintén Libby ellen valló Ari Fleischer volt elnöki szóvivő. Olyan részletekre derült fény, mint hogy az elnöki apparátus középszintű vezetői "utasították" George Tenet CIA-igazgatót a felelősségnek a nyilvánosság előtti vállalására, vagy, hogy a Fehér Ház hogyan időzítette a rossz híreket péntek estére, amikor a közvélemény nem figyel a politikára.
Libby azzal védekezik: a feledékenysége és a sok munka miatt keverte össze az időpontokat, nem akarta félrevezetni a nyomozást. Először azt mondta, csak 2003 júliusában hallotta Valerie Plame nevét, és azt, hogy CIA-ügynök. Viszont kiderült, hetekkel korábban több riporternek "adta el" a sztorit.
Egyikük, a The New York Timestól azóta távozott Judith Miller 85 napot töltött börtönben, de nem fedte fel a forrását. Libby végül maga járult hozzá neve kiadásához, és az elmúlt két napban Miller is Libby ellen vallott. Vagyis az elvben a Bush-kormányzat viselt dolgai ellen hadakozó ügyész elérte, hogy ezentúl senki ne tudjon kockázatmentesen, névtelenül információt kiszivárogtatni. Ennek az lehet a következménye, hogy a kormány könnyebben tudja eltussolni hibáit és törvénysértéseit, a nyilvánosság kevésbé tudja majd ellenőrizni az egyes hatalmi ágak működését.
