A képviselők előbb a parlament üléstermében adták áldásukat a "felhatalmazási törvényre", majd kivonultak Caracas egyik központi terére, a Bolívar térre, és ott, mintegy politikai nagygyűléssé alakítva át a parlamenti ülést, kézfeltartással újra megszavazták a jogszabályt. A caracasi törvényhozásban jelenleg csak Chávez-párti képviselők vannak, mert az ellenzék bojkottálta a 2005-ös választásokat, így nem meglepő, hogy nem volt ellenszavazat.

 Az államfő egyebek közt az állami szervek, a közigazgatás, a gazdasági szerkezet, az energiapolitika, a társadalmi viszonyok, a pénzügyek, az adórendszer és a hadsereg átalakításához kapott szabad kezet a következő másfél esztendőre. A második hatéves elnöki időszakát töltő venezuelai elnök bejelentette nemrégiben, hogy "a XXI. század szocializmusának felépítésére" törekszik.

Nem részletezte, mit jelent ez, de külföldi elemzők szerint számolni kell egyebek közt a központi bank önállóságának megszüntetésével, valamint az energiaipar és a távközlés államosításával. Chávez annyit árult el eddig terveiből, hogy olyan alkotmánymódosítást akar keresztülvinni népszavazással, amely lehetővé tenné számára, hogy akárhány alkalommal pályázhasson az elnöki tisztségre. Az Egyesült Államokkal ellenséges viszonyban lévő Chávez 1999 óta van hatalmon hazájában.

Az elnök már első hivatali időszakában is államosított külföldi kézben lévő venezuelai olajvállalatokat, ami felháborította a külföldi (túlnyomórészt egyesült államokbeli) tulajdonosokat és részvényeseket. A Washington támogatását élvező venezuelai ellenzék azzal vádolja Chávezt, hogy zsarnoki hatalomra tör, követni akarja Fidel Castro kubai kommunista vezető példáját. Chávez visszautasítja az antidemokratizmus vádját, hangoztatva, hogy eddig sem tiltotta és most sem tiltja az ellenzék tevékenységét, s hogy azonnal távozik posztjáról, mihelyt elveszít egy választást.

(MTI/dpa/Reuters/AP/AFP)

Chávez leteszi az államfõi esküt. Nagy arc, nagy tervek