Meddig maradhat a kordon a parlament előtt?
Kádár András Kristóf, az MHB társelnöke a távirati irodához eljuttatott közleményében azt írja: január 26-án másodmagával szeretett volna átvágni a Kossuth tér lezárt, a Rákóczi-szobor előtti részén, amikor a rendőrök azt közölték vele, hogy a területet le van zárva, és meg kell kerülniük. A társelnök közlése szerint a rendőrök nem viseltek semmiféle azonosító jelet, és megtagadták azonosítószámuk közlését is, arra hivatkozva, hogy nem intézkednek, csak útbaigazítanak.
Kádár András Kristóf emlékeztet rá: a rendőrségi törvény értelmében intézkedésnek minősül, ha a rendőr egy területet lezár, illetve megakadályozza, hogy valamely lezárt területre egy adott személy belépjen, márpedig ebben az esetben ez történt. A történtek miatt a társelnök panasszal élt az országos főkapitánynál. A panasz kitér arra is, hogy Kádár András Kristóf szerint az egyenruhások általa követett parancs, azaz a terület lezárására vonatkozó vezetői intézkedés tartalmában és hatáskörileg is jogsértő.
Emlékeztet rá: a rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében lezárhat területet, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül garantálható-e - írja a jogvédő. Hozzáteszi: a tér lezárása ez alapján jogszerű lehetett október 23-án, ám a kordon határozatlan idejű fenntartására a budapesti rendőr-főkapitány által november 22-én kiadott intézkedés már törvénysértő, mivel annak indokairól az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy nem helytállóak.
Felhívja a figyelmet arra is, hogy a védett személyek és intézmények biztosításáról szóló belügyminiszteri rendelet a Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalja a Parlament és a kiemelt közjogi méltóságok védelmét, így a terület lezárására a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének nincs hatásköre. Ezért Kádár András Kristóf szerint a jelenleg is érvényben levő főkapitányi intézkedés a rendőrségi törvényt és a belügyminiszteri rendeletet is sérti.
A Fidesz is a Kossuth téri kordonok eltávolítását követeli
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Szájer József a párt EP-frakciójának képviselője levélben arra szólította fel Petrétei József igazságügyi minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen a Kossuth téri kordonok felszámolása érdekében - erről Navracsics Tibor számolt be szerdai sajtótátjékoztatóján.
Mint mondta, a Kossuth teret éppen 100 napja zárták le, ez azonban csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, méltatlan egy demokráciához, és jól mutatja, hogy a kormány az ellenvéleményeket nem képes megtűrni. Navracsics Tibor szerint a tér lezárását indokló Gergényi-féle rendelet formailag és tartalmilag sem helytálló.
Gusztos: "abszurd állapot"
Gusztos Péter szerint tovább nem tartható, abszurd állapot, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai nem tüntethetnek a Kossuth téren. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának liberális tagja azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán a Magyar Helsinki Bizottság panasszal fordult (MHB) az országos rendőr-főkapitányhoz a Kossuth tér lezárása miatt.
"Tovább nem tartható, és abszurd állapotnak tartom, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárai nem tüntethetnek a Magyar Köztársaság Országgyűlésénél" - fogalmazott Gusztos Péter. Mint mondta, ugyan távol áll tőle mindaz, amit a korábban a Kossuth téren tüntetők gondolnak és képviselnek, de véleménye szerint ezt az alkotmányos alapjogot nem lehet "rendőrségi trükkökkel" korlátozni.
A liberális politikus hangsúlyozta: a gyülekezési törvény módosítását a kialakult politikai helyzetben el kellene halasztani. A gyülekezési törvény olyan fontos alkotmányos alapjogot szabályozó törvény, amelyet csak békeidőben, és teljes parlamenti konszenzussal lehet módosítani, annak ellenére, hogy a törvénnyel egyébként számos gyakorlati probléma van - jelentette ki.
(MTI)
