Szakmailag indokolatlannak tartja a fővárosi iskolabezárásokról,  összevonásokról szóló terveket a KDNP, a párt szerint felmerül az ingatlanspekuláció gyanúja a döntések háttérben. Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője szerdán, budapesti sajtóértekezletén bejelentette: az Országgyűlés elé viszi a kérdést, februárban interpellációt intéz a szakminiszterhez a tervezett iskolabezárások ügyében.

Az ellenzéki politikus rámutatott: az átszervezési javaslatok ellentétben állnak a kormány szakképzés fejlesztési terveivel, az  iskolák sokszínűségének megőrzésével kapcsolatos ígéreteivel.
Hoffmann Rózsa tudomása szerint a fővárosban 21 szakközépiskolát  zárhatnak be, ezek közül négy egészségügyi képzéssel foglalkozik. A bezárás 7500 diákot és 800 tanárt érintene - tette hozzá.

A politikus elmondta, hogy a KDNP támogatja az iskolabezárások elleni demonstrációkat, a párt azonban nem szervez külön tiltakozást. Kifejtette: egy-két éven belül meg kell szüntetni azokat a  pontszámítási kedvezményeket, amelyeket a felsőoktatásba jelentkező hátrányos helyzetű diákok kapnak. Ennek feltétele az lenne, hogy felzárkóztatási programok jelenjenek meg a közoktatásban.

A képviselő rámutatott: egy tavaly novemberi kormányrendelet  értelmében 4-4 plusz pontot kapnak a hátrányos helyzetű diákok és az alacsony iskolázottságú szülők gyermekei,  a fogyatékkal élők és a kismamák pedig 8-8 plusz pontot kaphatnak. Ez a 120 pontos felvételi rendszerben akár a pontok 20 százalékát is  kiteheti - tette hozzá Hoffmann Rózsa. A KDNP ezért felszólítja a kormányt, hogy dolgozzon ki hatékonyabb pontrendszert. Az ellenzéki párt arra is kéri a kormányzatot, hogy változtassa meg az érettségik vizsgadíjait abban az esetben, ha valaki újra letenné a vizsgát.

Az oktatási tárca közölte: az állam az ingyenes vizsgázás lehetőségét továbbra is fenntartja a tanulói jogviszonyban állókra vonatkozóan. A minisztérium szerint viszont nem lehet  fenntartani azt a korábbi helyzetet, hogy az állam teljes körűen magára vállalja a többletköltségeket azoknál a vizsgázóknál is, akiknél a közoktatásból történő kilépés, a tankötelezettség megszűnése, illetve az első érettségi vizsga abszolválása  után, az egyéni érvényesüléséhez érdekében, az állam által korábban ingyenesen biztosított vizsgán elért eredményüket javítani szeretnék, vagy pályaválasztásuk megváltozása miatt újabb  állami vizsgát szeretnének tenni.

A vizsgadíj-köteles érettségi vizsgák a tanulói jogviszony után letett vizsgákra vonatkoznak, amikor az érintett elégedetlen korábbi vizsgaeredményeivel, és továbbtanulásához javítani szeretne korábbi  teljesítményén. Ez érvényes akkor is, ha a továbbtanulásához az  érettségi bizonyítványában nem szereplő vizsgatárgyat választ a  diák, vagy a felvételi többletpontokért emelt szintű vizsgát tenne valamilyen nyelvből.

A Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) tavaly  novemberben azt javasolta, hogy a két vagy több vizsgarészből álló tárgy vizsgadíja (az idegen nyelvek, a testnevelés, az informatika és az informatikai alapismeretek vizsga kivételével) 12 ezer forint  legyen. Az egy vizsgarészből álló vizsgáért 8 ezer, az idegen nyelv, az  informatika, az informatikai alapismeretek és a testnevelés  vizsgáiért 20 ezer forintot kell fizetni.
A tárca közleményében azt írta, hogy a 2007. évi - csak a  térítésköteles vizsgák esetében - megnövelt vizsgadíjak a tényleges  költségektől továbbra is jelentősen elmaradnak, tavaly az OKÉV által  megszervezett egy tantárgyi vizsgára jutó tényleges költség több  mint 22 ezer forint volt. Így az állam a döntő többségében ingyenes vizsgák mellett ennél a körnél is magára vállalja a költségek jelentős részét, csökkentve ezzel az érintett vizsgázók költségeit. A vizsgadíj emelése a mintegy 120.000 vizsgázó közül nyolc-kilencezer főt érint, a többiek vizsgái ingyenesek.

(MTI)