Kora délelőtt már nézők gyülekeztek a budai Mammut 1. fölső moziemeletén, böngészték az idén igen jól sikerült műsorfüzetet, amely ezúttal nem leporellószerű (nem kell folyton kihajtani), viszont jól illik a zsebbe. A multiplex hat termében megkezdődött a dokumentumfilmek vetítése. Több, '56-ról szóló alkotás ment, a többi között Vészi János rádiósokat megszólaltató összeállítása Adásunkat megszakítjuk címmel, Pigniczky Réka Hazatérés - egy szabadságharcos története, vagy Víg Sándor Nagy szabadtéri börtön - Erdély 1956 című munkája. Bemutatták Almási Tamás Ózd-sorozatának A mi kis Európánk című epizódját, Szobolits Béla Miért? című filmjét, Makó Andrea A mészégető becsülete, Kardos Sándor Röpirat a fotográfiáról című munkáját. Ma ugyancsak tényfilmekkel folytatódik a program a Mammut termeiben, a pesti Uránia moziban pedig három, versenybe került játékfilm, a Mansfeld, az Emelet és a Lora című pereg.

A filmes mustrához kapcsolódva tegnap a Nemzeti Galériában Törőcsik Mari és Bereczky Lóránd, az intézmény főigazgatója megnyitotta azt a tárlatot, amely a huszadik század második felének egyik legnagyobb hazai filmes alkotója, Fábri Zoltán több mint ötven festményét, színházi rajzát és a róla szóló dokumentumfelvételeket mutatja be. Nem ismert széles körben, hogy az olyan emlékezetes játékfilmek, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Isten hozta, őrnagy úr! vagy Az ötödik pecsét alkotója eredetileg festőművésznek készült, és ebben a művészeti ágban is sok művet hagyott hátra. A tárlat a filmszemle szervezőinak nemcsak nosztalgikus főhajtása Fábri előtt, hanem példaállítás is.

Az esti gálán az oktatási és kulturális miniszter, Hiller István és a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnöke, Grunwalsky Ferenc filmrendező életműdíjat adott át Máthé Erzsi színésznek, Czigány Tamás kisfilmrendezőnek és Fakan Balázs dramaturg-forgatókönyvírónak.

Az idén ketten vehették át a Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést: az ünnepségre Svédországból érkezett Herskó János és Szabó István. A Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiójának egykori legendás vezetőjéről, Árvai Jolánról elnevezett kitüntetést Hertzeg László televíziós zenei szerkesztő kapta.

Ezután következett a szemle ünnepi vetítése, Sándor Pál Noé bárkája című új játékfilmje, amely a mustra versenyprogramjában nem szerepel. A rendező az idősebb, nagy alkotásokat maga mögött tudó hazai filmes nemzedék tagja, voltaképpen a Miss Arizona 1987-es elkészülte óta nem forgatott egész estés játékfilmet. Mostani munkája, amellett, hogy föleleveníti jól ismert, sajátos filmes misztériumát, az emberi összetartozás, a barátság, az "egyedül nem megy" szimbólumát két főhősének kapcsolatában, reflektál a mai világra, a mostani hangulatokra - méghozzá élvezetes filmes eszközökkel. A magyar film többek által használt színterében, egy bérházban bonyolódik a hol ironikus, hol lírai, hol groteszk cselekmény. Stock Ede nyugdíjas moziigazgató (Garas Dezső) a ház lakói, de legfőképpen a vele évődő barátságban levő lakó, Tálas Aurél (Kállai Ferenc) segítségével indul az egyik kereskedelmi tévé "Magyarország legjobb nagypapája" című vetélkedőjén. Ötmilliót akar nyerni, hogy végre megvehesse a szíve vágyát jelentő Harley-Davidson motort. A kezdetben vonakodó, majd egyre öntudatosabb unokát Stefanovics Angéla alakítja. A ház lakói szerepében a többi között Törőcsik Marit, Szőke Andrást, Bordán Irént, Jordán Tamást, Alföldi Róbertet, Pindroch Csabát, Ganxta Zoleet (utóbbi önmagát játszva) láthatjuk.

Holnaptól ez a mű is szerepel a versenyben és versenyen kívül vetített összesen 34 új magyar játékfilm között. A mustra programján összesen 315 mozgókép lesz, közöttük 135 dokumentumfilm, 81 kísérleti és kisjátékfilm, 9 tudományos és ismeretterjesztő mű, 11 tévéfilm.

A vetítéssorozaton összesen 315 mozgóképet láthat a közönség