Az alku során figyelembe vették, hogy ez évre a szakértők 6,2 százalékos inflációt prognosztizálnak.

A kormányzati delegációt vezető Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára szerint a megállapodás fontos üzenete, hogy van értelme a tárgyalásnak még akkor is, ha az induló álláspontok igen messze állnak egymástól. Ezzel arra utalt, hogy ősszel a szakszervezetek bruttó 13-15 százalékos béremelési követeléssel álltak elő, ezzel szemben a munkaadók mindössze 3,5-6 százalékot ajánlottak. Ehhez kapcsolódóan a munkaadói oldal szóvivőjeként Rolek Ferenc nyomatékosan leszögezte: hosszasan mérlegeltek, mert az oldal megosztott a béremelés mértékéről. Ajánlatuk továbbra is 4-8 százalék, a szociális béke érdekében azonban vállalták a kompromisszumot, s az alsó határon engedtek az álláspontjukból.

Amikor már úgy tűnt, hogy pont kerül a megállapodás végére, a munkavállalói oldal szóvivője, Pataky Péter olyan javaslattal állt elő, amitől egy pillanat alatt forró lett a levegő a teremben. Azt kezdeményezte ugyanis, hogy tegyenek ajánlást a közszféra béremeléséről tárgyalóknak arra, hogy az országos bérajánlás alsó értékében egyezzenek meg. Gaskó István, a Liga elnöke azt is közölte: ha erre nem kerül sor, megvétózza a megállapodást.

Válaszul a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc viszont bejelentette: amennyiben elfogadják a kiegészítést, a VOSZ sem írja alá a megállapodást. Miután az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az OÉT-nek nincs jogosultsága a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány tárgyalását befolyásolni, a javaslat végül kompromisszumos szövegváltozatban jelent meg. E szerint valamennyi országos és helyi bértárgyaláshoz javasolják a versenyszféra béremeléséhez javasolt tételek figyelembevételét.