Az előrejelzésnek megfelelően gyengült tovább hétfőn és kedden a forint, miután a múlt héten – jórészt nemzetközi hatásra, de az inflációs aggodalmaktól is kísérve – hozzávetőlegesen két százalékot veszített értékéből az euróval szemben. Az eurót január 22-én még 251 forint körül jegyezték, péntekre 257-ig ment el az árfolyam, tegnap pedig 257,80-258,40 körül zárt a kurzus. Ez egyébként tükrözi az elemzők várakozását.

A magyar valuta euróhoz viszonyított árfolyama még tavaly augusztusban is 257 forint táján mozgott, miután a nyár közepén a 285-ös csúcsot is megmászta. Ezt az ingadozást akkor is részben az amerikai kamatkilátások változása okozta, részben viszont a magyar gazdaságpolitikában a választások után megingott bizalom, amely a konvergenciaprogram és az idei költségvetés bemutatása után ismét javulni kezdett. Az év elején tapasztalt erősödésben ez játszott szerepet, valamint az a vélekedés, hogy az amerikai jegybank az idén kénytelen lesz csökkenteni kamatot a gazdasági lanyhulás megelőzésére.

Ám ismét változik a hangulat. A Fed kedden kétnapos ülést kezdett, s a kamatdöntést szerdán teszi közzé. Az elemzők egyértelműen arra számítanak, hogy az egymást követő ötödik értekezlet után sem változik az 5,25 százalékos kamat. Az amerikai tízéves állampapírok hozama emelkedett, kedvezve a dollárnak, s gyengítve a feltörekvő piaci valutákat, köztük a forintot, a lengyel zlotyt, a cseh koronát vagy a délafrikai randot. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint egyértelműen ezek a hatások húzódnak meg a forintnak az utóbbi napban tapasztalt gyengülése mögött. Még akkor is, ha a befektetők negyed százalékpontos magyar kamatemelésre és az infláció márciusi erőteljes felpörgésére is számítanak.