Mégis nekieshetnek a Király 40-nek?
Jogerős ítélet született a tavaly nyáron elhíresült Király u. 40., az ún. Hild-ház ügyében. A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal – leánykori nevén Fővárosi Közigazgatási Hivatal – határozatát, amely tavaly júliusban elutasította a ház bontási engedélyét. A bíróság hatályon kívül helyezte továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági határozatait is, valamint a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzőjét és a KÖH-t új eljárásra utasította - tudatta a VI. kerület sajtófőnöke, Szilágyi Erika.
Az ítélet alapján a Király u. 40. sz. alatti épület bontási engedélyezési eljárása tehát újra kezdődött, megnyitva a lehetőséget a korábbi kerületi elképzelések megvalósítása előtt. Mint ismeretes, a Hild-ház helyén építené meg az önkormányzat a helyi nyugdíjas-otthont, vagy ahogy ők nevezik, a Szépkorúak Házát.
Mint lapunkban többször megírtuk, az ügyben első fokon eljáró VII. kerületi Polgármesteri Hivatal jegyzője tavaly márciusban a Király u. 40 bontására az engedélyt nem adta meg, mivel a KÖH szakhatósági állásfoglalásában a bontáshoz nem járult hozzá. Az ugyancsak eljáró Közigazgatási Hivatal az I. fokú határozatot helyben hagyta, miszerint a Király u. 40. számú ház nem bontható le.
A Közigazgatási Hivatal határozatának indokolásában azonban kiemelte, hogy a kérelem elutasításával nem ért egyet, mert a harminc éve aládúcolt, rossz állapotú épület bontásának megakadályozása az épület teljes tönkremenetelével, végső soron összeomlásával járhat. A bontást végző Terézvárosi Vagyonkezelő ZRt. keresetet nyújtott be a Közigazgatási Hivatal döntése ellen, melynek eredményeként született a bontást elutasító határozat, valamint a KÖH határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló ítélet. Ezt követi majd egy új eljárás lefolytatása.
A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a II. fokú határozat, azaz a bontás leállítása nem felelt meg maradéktalanul a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A KÖH, mint szakhatóság, elutasító álláspontjának meghozatalakor nem vette figyelembe az épület leromlott állapotát, ugyanakkor nem indokolta határozatában azt sem, mi az oka annak, hogy álláspontja e kérdésben megváltozott, mivel 2001-ben egyetértett a Kerületi Szabályozási Tervvel, amely már akkor is tartalmazta az épület bontását.
