A múlt év utolsó negyedében 37 ezerrel többen dolgoztak, és tízezerrel voltak többen munka nélkül, mint egy éve - a munkanélküliségi ráta 7,5 százalék volt - a KSH tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint. Mindkét szám valójában hibahatáron belüli változást mutat, tehát ennek alapján az elmúlt évben a munkapiacon nagyobb horderejű változás nem történt.

Ha kicsit mélyebbre nézünk, látható: elkezdődtek a közalkalmazotti leépítések. Az alkalmazásban állók közül - szintén nemrég publikált KSH- adat - a közalkalmazottak száma május és november között majd 40 ezerrel, öt százalékkal csökkent. Az, hogy ennek következtében nem romlott a foglalkoztatottság, a versenyszférának köszönhető. Az öt embernél többet foglalkoztató cégeknél az év elejétől folyamatosan emelkedett az alkalmazottak száma.

A foglalkoztatottak teljes körére kiterjedő felmérés alapján jelentősebb átrendeződés a munkapiacon 2005-ben történt, akkor 50 ezerrel gyarapodott a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 6,1 százalékról 7,2 százalékra nőtt. Múlt év végén pedig - az utolsó negyedéves adatokat összehasonlítva - mindösszesen 0,2 százalékkal emelkedett az állás nélküliek aránya, míg a munkában lévők aránya ennél valamivel gyorsabb ütemben, fél százalékkal nőtt. Így az aktivitási ráta - ami azt mutatja, hogy a munkaképes korban lévők milyen arányban vannak jelen a munkapiacon - szintén emelkedett. Ez a tendencia most már több éve jellemző: a 15-64 év közöttiek aktivitása 2004-ben 55,3 százalék, 2005-ben 56,9 és tavaly év végén 57,6 százalék volt. Ez ugyanakkor még mindig jóval kisebb foglalkoztatottságot jelent, mint az európai átlag, ami tavaly a második negyedévben 64,6 százalékot tett ki.

Az alacsony foglalkoztatottság mellett, egészen a legutóbbi időszakig, a hazai munkapiacot alacsony munkanélküliség jellemezte. Ez ma már nem mondható el: múlt év végén az EU-átlagtól alig maradt el a hazai arány. Ezen belül pedig a 19,6 százalékra rúgó ifjúsági munkanélküliség már - fél százalékponttal - meg is haladja az európai átlagot.

Munkaügyi kutatók elemzései szerint a két éve megugró munkanélküliség szenvedő alanyai elsősorban a csekély munkahelyi tapasztalattal rendelkező és alacsony iskolázottságú fiatalok, valamint a nők. A felmérések ugyanakkor nem igazolták azt a reményt, hogy a munkanélküliség növekedése annak következménye lenne, hogy az inaktívak jelennek meg álláskeresőként a legális gazdaságban.

Azt, hogy a foglalkoztatottság mérsékelt növekedése nem a munkanélküliek esélyeit növeli, mutatja az is, hogy az állásukat vesztettek majd fele továbbra is egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap. Lehet, hogy azért "csak" ennyi, mert ez idő után a munkapiacról "kicsöppent" a reményét is feladja az álláskeresésnek, és akkor már munkanélkülinek sem számít.