Alagútban megy a szennyvíz Csepelre
Speciális sajtolási technológiával várhatóan áprilisban kezdik el építeni azt a Duna alatti átvezetést, amelyen át egy-egy 132 centiméter átmérőjű ikervezetéken keresztül érkezik majd a szennyvíz Budáról Csepelre, a 2010-re megépülő központi szennyvíztisztító-telepre. A folyófenék alatti talajmozgások miatt a vezetékek biztonsági okokból a Duna medre alatt húzódnak majd. Egy esetleges üzemzavarkor a mellékcső veszi át a fővezeték feladatát, így nem akadozik vagy nem áll le a szennyvízszállítás. A pesti, ferencvárosi átvezetést július elején kezdik építeni.
A budapesti központi tisztítót jelenleg Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként emlegetik. A bruttó 162 milliárd forintos beruházás hatvanöt százalékát az Európai Unió, a fennmaradó részt a központi költségvetés és a főváros közösen finanszírozza. A beruházás a kapcsolódó létesítményeket is magában foglalja. Ilyen a Zsigmond tértől délre, egészen a kelenföldi átemelőig kiépítendő, a jelenlegi a szabadbeömléseket (mint például az Ördögárok) megszüntető budai főgyűjtőcsatorna, három szivattyútelep felújítása, a Duna és a ráckevei-soroksári Duna-ág alatti átvezetések, valamint a szennyvíziszap komposztálására és elhelyezésére szolgáló XVIII. kerületi Cséry-telep rekonstrukciója. Csepelen naponta 350 ezer köbméternyi szennyvíz ártalmatlanítására lesz lehetőség, ezzel a jelenlegi mintegy háromszorosára, csaknem 95 százalékosra nő a biológiailag tisztított szennyvizek aránya Budapesten. A létesítmény 16 budai és pesti kerület szennyvizét fogadja részben vagy egészében.
Sokan azonban már a kezdetektől félelmeiket hangoztatják, mivel úgy vélik, a szennyvíztisztító és a Cséry-telepi iszapkezelés is veszélyezteti a környezetét, s olyan bűzforrás lesz, amely ellehetetleníti a lakókörülményeket. A főváros illetékesei a közelmúltban a franciaországi Nizzában mutatták be a sajtónak az ott húsz éve, a budapestiéhez hasonló elven, teljesen zárt technológiával működő szennyvíztisztítót. A szakemberek hangsúlyozták, nálunk - egyes elemeiben - még a nizzaiénál is szigorúbb lesz a működés. Igaz, a 350 ezer lakosú dél-francia város kezelőműjének vízgyűjtőterülete és havi hárommillió köbméteres kapacitása is csupán a harmada a majdani budapestiének. A telep csarnokaiból biológiai és kémiai kezeléssel megtisztított, s ezáltal teljesen szagtalan levegő jut ki a környezetbe.
Hogy a nizzai létesítmény mennyire nem zavarja a város életét, azt jól mutatja elhelyezkedése is: a Côte d'Azur menti hatalmas tengeri feltöltésen a telep mellett kapott helyet a nemzetközi repülőtér, a lakóépületektől pedig csupán egy kétszer háromsávos út választja el. Ezzel szemben Csepelen egy erdő is alkotta, 200-300 méteres védősáv veszi körül a területet. A franciák a megtisztított szennyvizet egy 1200 méteres csövön juttatják vissza a tengerbe, Budapesten ugyanez a folyómeder fősodrába történik majd.
A szennyvíziszap kezelésére Európa-szerte eltérő megoldások léteznek. Nizzában naponta 100-120 tonnányi keletkezik, 80 százalékát zárt kamionokban, összetömörítve szállítják a városi hulladékégetőbe, ahol szárítás után a kommunális szeméttel összekeverve elégetik. Húsz százalékát komposztálják, vagy talajkiegészítőként használják. A Cséry-telepre kidolgozott eljárás megfelel a legszigorúbb EU-előírásoknak.
Információink szerint a teljes csepeli beruházás közbeszerzési eljárásai során nagyjából 20 millió euró (több mint ötmilliárd forint) megtakarítás keletkezett, ennek felhasználásáról a szakemberek már elkészítették javaslataikat, melyekre Brüsszelnek is rá kell bólintania. Egy részét Buda további csatornázására, a teljesen lefedett, zöldtetős telep szépészeti gondozására lehetne fordítani. A pénzből a keletkező iszap elhelyezésére pedig tartalékmegoldásokat dolgoznak ki. Budapesten is szóba került az elégetés, ám ez a fejlesztés a rákospalotai hulladékégető 13 milliárdos felújításának költségét harmadával növelte volna meg, fedezetét viszont senki sem biztosította volna. Az iszap java részét ezért - zárt konténeres szállítás után - komposztálják. Egy kisebb hányada esetleg a pusztazámori szemétlerakóba kerülhet, vagy elégethetik széntüzelésű erőművekben, cementgyárakban, illetve felhasználható úgynevezett energiaerdők telepítéséhez, vagy tájsebészethez.
