"erősödni fog az emberekben az erőszakra való hajlam"
Még aggasztóbbnak tartotta, hogy a politikusok sem fordítanak elég figyelmet az olyan "globális veszélyekre", mint a környezetszennyezés és a klímaváltozás. "Nem az atombomba az egyetlen veszedelem, amely fenyeget bennünket. Mégis az a helyzet, hogy ha az ivóvíz szűkösségéről kezd beszélni az ember politikusok előtt, azt hiszik, hogy elment az esze" - panaszkodott számtalanszor Kapuscinski. Ha megadatott volna neki, bizonyára szívesen elment volna a múlt szerdán arra a konferenciára, amelyet "A klímaváltozás hatása a globális biztonságra" címmel rendeztek meg Londonban tudós szakértők, diplomaták és politikusok részvételével, s bizonyára örömmel tapasztalta volna, hogy a találkozó részvevői - az elhangzottakból ítélve - maguk is komolyan veszik "az atombombán túli" veszélyeket.
A résztvevők egybehangzóan állapították meg, hogy a globális fölmelegedés szélesítheti a szegény és a gazdag országok közti szakadékot, következésképpen tovább radikalizálhatja a szegény országok népességét, s ebből adódóan súlyosbíthatja a terrorizmus veszélyét. "Számolnunk kell azzal, hogy erősödni fog az emberekben az erőszakra való hajlam" - fejtegette Crispin Tickell, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete. Ruandát és a szudáni Dárfúr térséget említette példaként arra, hogy az aszály és a túlnépesedés a viszonylag gyér erőforrásokkal párosulva óhatatlanul véres konfliktusok kirobbanását okozza.
Tickell szerint a terroristák minden bizonnyal megpróbálják majd kiaknázni a növekvő globális feszültségben rejlő lehetőségeiket. Akiknek nem lesz elegendő élelmük, ivóvizük és módjuk arra, hogy gazdagabb térségekbe vándoroljanak, hajlamosak lesznek kétségbeesett lépéseket tennei - vélekedett a brit diplomata.
John Mitchell, a brit meteorológiai intézet vezető klímakutatója is összefüggést lát a globális felmelegedés és a terrorizmus növekvő veszélye között. Emlékeztetett: az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetői a globális környezet súlyos károsítását is "az Egyesült Államok bűnei" közé sorolják.
"Tönkretettétek a természetet ipari hulladékaitokkal, többet ártottatok, mint bármely másik ország a történelem folyamán. Ennek ellenére sem vagytok hajlandók aláírni a kiotói egyezményt, csak hogy biztosíthassátok kapzsi cégeitek profitját" - idézett a brit tudós abból a (világhálóra feltett) levélből, amelyet Oszama Bin Laden al-Kaida-vezér intézett 2002-ben az amerikai néphez.
A londoni konferencián részt vevő szakértők valószínűnek nevezték, hogy a globális felmelegedés menekültek áradatát indítja majd el, valóságos újkori népvándorlás várható, hiszen az emberek megpróbálnak majd elmenekülni a tengerek emelkedő vízszintje miatt elmocsarasodó vagy a tartós, általános hőmérséklet-emelkedés nyomán elsivatagosodó térségekből, és élhetőbb vidékeket próbálnak majd keresni maguknak.
Eleve kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amelynek célja a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai elől menekülő tömegek áradatának feltartóztatása lenne - véli Paul Rogers, a bradfordi egyetem békekutató intézetének professzora. Egyetlen szerencsésebb ország sem emelhet falakat, s nem válhat a menekülők ostromát visszaverő erőddé - hangsúlyozta a brit egyetemi professzor.
A jelenleg 140 millió lakosú Bangladest például olyan sok veszély fenyegeti a klímaváltozás kapcsán, hogy tízmilliók próbálhatnak elmenekülni onnan a nem is olyan távoli jövőben. A dél-ázsiai ország nagy területeit veszélyeztetheti ugyanis a tengerek szintjének emelkedése, hiszen 580 kilométer hosszú a partvonala a Bengál-öböl mentén. Amit meghagyna a tenger, azt könnyen elveheti a hőmérséklet-emelkedéssel együtt járó sivatagosodás, és akkor még nem is szóltunk a már most is gyakori (és várhatóan még gyakoribbá váló) ciklonok pusztításairól.
Ha tízmilliók akarnának onnan "világgá" menni, de erővel mégis visszatartanák őket, abból nemcsak leírhatatlan emberi szenvedés származna, de dühös emberek óriási tömege is, olyan tömeg, amelynek sem veszteni-, sem megfontolnivalója nincs már. Ez aligha állhat érdekében bárkinek is, egy ilyen fejlemény minden nép biztonságát fenyegetné - hangsúlyozta a brit professzor.
A Földközi-tenger partvidéke és a Közel-Kelet valószínűleg még aszályosabbá válik a klímaváltozás következtében, így a meglévő súlyos feszültségekhez hozzáadódik a vízért folyó küzdelem - mutatott rá John Aston, a brit külügyminisztérium tisztségviselője, aki a klímaváltozás hatásainak vizsgálatának felelőse a Foreign Office berkeiben. Hozzátette: ez nagyon aggasztó perspektíva, hiszen a térség már most is robbanásveszélyes, és a Közel-Kelet "felrobbanása" súlyos globális következményekkel járna.
Az oroszországi Hadtudományi Akadémia elnöke, Mahmut Garejev nem volt ott a londoni értekezleten, de egy szaklap számára írt cikkével ő is mintegy hozzászólt annak vitáihoz. A következő 10-15 évben az ökológiai problémák és az energetikai tényezők lesznek a politikai és katonai konfliktusok fő okai - állapította meg a Vojenno-promislennij Kurjer című katonai szakfolyóirat számára írt cikkében. Az orosz akadémikus szorgalmazta, hogy ezt a - szerinte alapvető - tételt Oroszország rögzítse katonai doktrínájában.
"A jelek szerint Washington úgy látja: nincs más választása, mint hogy a NATO égisze alatt globálisan ellenőrzése alá vonja az energiaszállításokat, hiszen az amerikaiak használják fel a világon kitermelt kőolaj egynegyedét" - fejtegette. Mint rámutatott, ha Oroszország, Kína, India, Brazília és néhány más nagy népességű ország egy főre jutó energiafogyasztása ugyanannyi lenne, mint az Egyesült Államoké, akkor bolygónk energiahordozó-készletei a közeljövőben kimerülnének, a légkör szennyezettsége pedig kritikus szintre jutna. Az alternatív, megújítható energiaforrások használata legfeljebb csak enyhítheti a problémát, de a következő néhány évtizeden belül biztosan nem oldja meg - vélekedett, azt a következtetést vonva le téziséből, hogy a legerősebb országok hosszabb időn át igyekeznek majd ellenőrzésük alá vonni az energiaforrásokat, a többi országnak pedig nem marad más kiútja, mint az ellenállás.
Garejev elmélete szerint az energiaforrásoktól elzárt s ezért az erős államokkal szemben ellenállásra kényszerülő országok közül egyre több érzi majd múlhatatlanul szükségesnek, hogy bármilyen áron atomfegyverre tegyen szert. Ha az ENSZ és más nemzetközi szervezetek nem találnak módot a transznacionális vállalatokkal összehangoltan a kitermelés és a fogyasztás koordinálására és szabályozására, akkor végsőkig ki fog éleződni a harc az energiaforrásokért, ami akár pusztító háborúk kirobbanásához is vezethet - vonta le baljós végkövetkeztetését az orosz hadtudományok akadémiájának elnöke.
(MTI)
