A vizsgálat a projekt előkészítésére, megvalósulására, valamint a létesítmény működésére irányult, és a 2001. január 1-jétől 2006. július 31-ig terjedő időszakot tekintette át - olvasható az ÁSZ összegzésében.

A jelentés szerint a projekt megvalósítását célzó kormányhatározatok csak a fejlesztés pénzügyi forrásait biztosították, a létesítmény fenntartásához, működtetéséhez szükséges fedezetet nem.

A számvevőszék megállapította, hogy a projekt, illetve abban az állami szerepvállalás nem volt kellően átgondolt, a beruházás menet közben kialakított célkitűzések szerint zajlott.

A döntés megalapozásához nem készült gazdasági számításokkal alátámasztott fejlesztési terv, hatástanulmány, költség-összehasonlító számítás. A fejlesztés megkezdésekor nem volt kialakított koncepció a többfunkciós létesítmény szakmai működtetésének módjáról sem - olvasható az összefoglalóban.

Az ÁSZ emlékeztetett arra, hogy a hangversenytermet, kortárs művészeti múzeumot és fesztiválszínházat magában foglaló Művészetek Palotája a köz- és magánszféra együttműködésével, Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban valósult meg.

Az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), mint megrendelő, az eltérő kulturális funkciókhoz önálló szakmai programokat készíttetett. A számvevőszék szerint azonban nem történt meg ezek összehangolása, így szükségessé vált a tervek módosítása. A beruházás befejezéséig a szakmai programok többször is módosultak, ami csaknem két és fél éves határidőcsúszáshoz vezetett.

A beruházást 31,3 milliárd forintban maximált összegből tervezték megvalósítani. Az eredeti szerződések szerint az állam 10 évre bérbe vette volna az épületet, amelynek üzemeltetését, szakmai működtetését állami feladatként határozták meg.

Az eredeti szerződéseket később felváltotta egy 30 éves futamidejű, 97,9 milliárd forintos nettó jelenértékű szolgáltatásvásárlási szerződés (nominálértéke 206,9 milliárd forint), ebben a magánpartner vállalta az épület üzemeltetését is.

Az új változat nominálértéken 66,6 milliárd forintos - 2004. évi nettó jelenértéken a rendelkezésre állási szerződésben rögzített diszkontráták mellett 6,9-17 milliárd forintos - többletkiadást jelent a központi költségvetés számára - áll a dokumentumban.

Az ÁSZ megállapítása szerint az állami és magánszféra együttműködése összességében színvonalas, Európában is egyedülálló, többfunkciós kulturális létesítményt eredményezett. A nem megalapozott előkészítés, az ebből következő funkció- és finanszírozási konstrukcióváltás azonban a megvalósítás gazdaságosságát és hatékonyságát hátrányosan befolyásolta.

A létesítmény fenntartása, működtetése 30 év alatt nominálértéken, áfa nélkül 335,2 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent.

Az ÁSZ azt javasolta a kormánynak, hogy a PPP-konstrukciók alkalmazásához - az állami érdekérvényesítés erősítése érdekében - gondoskodjon megfelelő jogi háttérszabályozás és egységes állami eljárásrend kialakításáról.

Az oktatási és kulturális miniszternek indítványozta: kezdeményezze a rendelkezésre állási szerződés üzemeltetési díjtételeinek felülvizsgálatát, és alakítasson ki megfelelő monitoring rendszert a díjfizetést érintő üzemeltetési változások nyomon követésére és kontrollálható módszert a nem megfelelő teljesítés szerződés szerinti szankcionálásának érvényesítésére.

(forrás: MTI)