Még akkor is, ha az év végén már minden zökkenőmentes volt a járulékokat és adókat elektronikus úton bevalló 75 ezer cég e-nyomtatványaival, nagy kérdés, hogy az első, immár több százezer vállalkozót érintő bevallási határidőnél is ilyen flottul megy-e majd minden. Ez február 12.: ekkor kell először havi járulékbevallást beadnia elektronikusan minden munkáltatónak, kifizetőnek, illetve a nem kiegészítő tevékenységet folytató magánszemélyeknek. Az APEH becslése szerint 830 és 750 ezer közé tehető azoknak a vállalkozásoknak a száma, akiknek ezt majd meg kell tenniük, ehhez képest ma még körülbelül százezren hiányoznak a rendszerből - mondta lapunknak Szikora János, az adóhatóság elnöke. Ők akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatók, ha kiderül, hogy önhibájukból nem regisztráltak a kormányzati ügyfélkapuhoz, s nem jelölték meg az APEH felé, hogy ki, mely könyvelő képviseli őket az elektronikus adóigazgatásban. Persze az APEH türelmes lesz, vagyis nem rögtön a több százezres büntetési tétel emlegetésével kezdenek majd a mulasztóknál a revizorok, de e türelem sem tart a végtelenségig. Akkor például nem büntetnek, ha valaki igazoltan betegsége miatt volt képtelen intézkedni, ám a hanyagságra nincs mentség - hangsúlyozza az APEH elnöke. Hozzáteszi: a rendszer májusi indulása után az akkor kötelezett ötvenezres körből 1600 esetben kellett szankcionálni, s ezek a cégek jobbára hanyagság, nemtörődömség miatt mulasztották el a regisztrációt és a bevallást. Átlagosan 300 ezer forintjuk bánta ezt.

Ugyanakkor korántsem biztos, hogy kiderül, ha valaki mulaszt. Minthogy e-bevallást nem kell minden vállalkozónak adni, az APEH nem tud teljes körű ellenőrzést végezni. Februártól azonban az eddiginél nagyobb számban vizsgálják a foglalkoztatási bejelentéseket - ezeket az idén már nem a munkaügyi szervekhez és az egészségbiztosítóhoz, hanem hozzájuk kell küldeni - és a járulékbevallásokat. Tavaly közel hét és fél ezer ilyen ellenőrzés volt, s a cégek csaknem 9 milliárd forinttal voltak adósak az államkasszának. Szikora János szerint az ellenőrzések viszonylag nagy része ma már a munkavállalók bejelentése alapján indul: sokan arról panaszkodnak, hogy munkáltatójuk nem valós bérük után fizeti a járulékokat. - Ekkor, ha valóban többet kapnak az alkalmazottak, mint papíron, megbecsüljük annak a bevételnek, illetve vállalkozási jövedelemnek a nagyságát, amely fedezhette a zsebből zsebbe fizetést, s ezután állapítjuk meg a be nem fizetett adókat és járulékokat - mondja Szikora János.

Abban pedig teljesen biztos az APEH elnöke, hogy a szervezet jól veszi majd a február 12-i bevallási határnapot. Az informatikai kapacitás nem az APEH ügye, annak biztosítása a kormányzati ügyfélközpont feladata. Az adózási kérdésekben pedig rövidesen 200 fős telefonos ügyfélszolgálattal (tavaly 25-en dolgoztak itt) és hibás bevallás esetén személyes konzultációval is segítenek. A hatóság elnöke szerint most nem is az e-bev kiterjesztése, inkább az okozhat gondot, hogy ismét át kellett írni mind az APEH-nél, mind a cégeknél a bevalláshoz szükséges programokat, mivel januártól a magán-nyugdíjpénztári bevallások és befizetések is az APEH-hez mennek.

Az szja-bevallásoknál viszont a munkáltatói adómegállapítás lehetőségének visszaállításával jóval kevesebb tennivalója lesz az APEH-nak, mint tűnt korábban. Eddig ugyanis közel kétmillióan készíttették bevallásukat munkáltatójukkal, így nekik nemigen volt adózási tapasztalatuk. A korábbi tervek szerint a munkáltatókat pedig az APEH váltotta volna, ám az adóhatósági adómegállapítás elkészítéséhez mindenkinek egy viszonylag vaskos nyomtatványt kellett volna kitöltenie - jobbára a kedvezményrendszer bonyolultsága miatt - jegyzi meg Szikora János. Hozzáteszi: most pedig az lenne a cél, hogy minél többeknek a munkáltató készítsen bevallást, s érdemben ne nagyon nőjön az adóhatóságot erre megkérők száma (ez egyébként kilencezer volt tavaly és azelőtt).

Az APEH előtt tornyosuló feladatok száma ettől függetlenül sem kicsi - vagyonosodási vizsgálatból tízezret kell lefolytatni. Szikora János szerint ebből már több mint kétezret elkezdtek, ám - tekintve, hogy egy ilyen ellenőrzés akár több mint 90 napig is eltarthat - érdemi részeredményről legkorábban az első negyedév után számolhatnak majd be. A vizsgálatokat egyébként mind a hatóság, mind az adózó számára egyszerűbbé teszi az a kérdőív, amit az ellenőrzés elején kap kézhez a magánszemély. Ebből kiderül, hogy mire lesz kíváncsi a revizor. Mint azt korábban megírtuk, a bankszámla részletes forgalmából meglehetősen sok érdekes dologra is fény derülhet. Szikora János szerint ezt azonban nem kérik el gyakran. A bankszámlák forgalma az időtényezőnél válik fontossá: ebből ugyanis kiderül, ha egy vagyonelem megszerzését egy időben valójában később befolyó jövedelemmel akarja igazolni valaki. De akkor is terítékre kerül a számlaforgalom, ha azzal igazolja valaki, hogy megvolt a vagyonszerzést fedező jövedelme - esetleg öt évvel ezelőttről -, vagy ha bejelentés ékezik, hogy nagyobb eltitkolt összeg található valaki bankszámláján.

Közérdekű bejelentést egyébként szép számmal visz ma már a posta az APEH-nek. Sok az elvált feleség, az elbocsátott munkatárs is a bejelentők között, de egyre gyakrabban olyan kisebb településeken, falvakban élők is megkeresik a hatóságot, akiknek szemet szúr egy másik falubéli hivalkodó gazdagsága. - Természetesen az olyan eseteket kiszűrjük, amikor pusztán arról van szó, hogy az egyik szegény ember irigyli a másikat - jegyzi meg a szervezet elnöke. Alapvetően azonban azt veszik elő, aki az elmúlt öt évben nagy értékű ingatlant vagy vagyontárgyat szerzett, ezenfelül a nagy értékű tagi kölcsönöket is megnézik, vagyis azokat, akik cégükbe feltűnően nagy összeget visznek be. Utóbbi esetek általában a cégek ellenőrzésénél buknak ki. A nagy összegek általában százmilliós nagyságrendet jelentenek, de a tagi kölcsönnél jóval kisebb is lehet, ám azért nem az egy-kétmilliós tétel ellenőrzése a cél - hangsúlyozza Szikora János.

Szikora János