B. György tavaly eladta Mercedes terepjáróját F. Gézának, aki képesítése szerint autószerelő. F. alaposan átnézte a Mercedest, még egy jól felszerelt műhelybe is elvitte, de két hónappal később, mintegy 5800 kilométer megtétele után a kocsi mégis üzemképtelenné vált.

F. csalásért feljelentette B. Györgyöt, mondván: tudta, hogy az autónak rejtett hibái vannak, s azzal is tisztában volt, hogy az eladás előtt elvégzett, szakszerűtlen, "költségtakarékos" javítás miatt motorja el fog romlani.

A Kalocsai Városi Ügyészség vádirata hosszan sorolta azokat a hibákat, amelyek a Mercedes üzemképtelenné válásához vezettek. Nem tett említést ugyanakkor arról, hogy mielőtt átvette volna, F. alaposan átnézte az autót, sőt, kérésére törölték a kocsi fedélzeti komputerét, így nem állapítható meg, mikor javították utoljára az autót. A kalocsai bíróság végül felmentette B. Györgyöt a csalás vádja alól.

Ma sem világos azonban, miért indult egy szavatossági ügyben bűnvádi eljárás? Ha a motor leállását okozó hiba valóban fennállt már az eladás előtt, a felek polgári bírósághoz fordulhattak volna.

A polgári per azonban - a törvényi kivételektől eltekintve - addig el sem kezdődik, amíg a felperes a hatszázalékos perilletéket ki nem fizette. Polgári peres eljárásban a feleknek maguknak kell beszerezniük (és kifizetniük) az álláspontjukat igazoló véleményeket. Ezzel szemben egy jól szerkesztett feljelentéssel mindezt megspórolható.

Ha a büntetőbíróság elítéli "ellenfelet", az ítélettel és a nyomozás során keletkezett szakértői véleménnyel felvértezve, már a szinte biztos győzelem tudatában kezdhető el egy polgári per. Ugyan a perilletéket ez esetben is le kell tenni, ám mennyivel más úgy fizetni, hogy az ember szinte biztos lehet a győzelemben (ez esetben pedig a perilleték visszajár). Ráadásul ekkor már egy jogerősen elítélt csalóval szemben pereskedik a "károsult".

A lapunknak nyilatkozó ügyvédek szerint az utóbbi időben mind gyakoribb "a büntető-igazságszolgáltatás magáncélú kihasználása". Az eljárás rövidebb idő alatt lezajlik a polgári pernél, s ha a feljelentő veszít, a perköltségeket, a szakértő díjat az állam viseli.

Nem egy, a döntését utóbb megbánó lakásvásárló kreált egy szokványos adásvételből lakásmaffiaügyet csak azért, hogy következmények nélkül kiléphessen a szerződésből. Egy közelmúltban megszüntetett eljárásban például a "károsult" azzal vádolt meg egy társasház-építtetőt, hogy a már kifizetett vételár egy részét jogtalanul nem hajlandó viszszafizetni neki, vélhetően elsikkasztotta. A büntetőeljárásban a feljelentő hamis tanúkkal és okiratokkal igyekezett bizonyítani a szerződésen túli kifizetését. Kiderült, hogy a barátainak, akiktől a szóban forgó összegeket kölcsön kapta, nem volt, adóbevallásuk szerint nem is lehetett annyi pénzük, s hogy a "kölcsönszerződést" jegyző egyik tanú neve alatt egy akkor még ki sem bocsátott személyigazolvány sorszámát tüntették fel.

Jogászok szerint a ma divatos "takarékossági feljelentések" közé sorolható az a bűnvádi eljárás is, amelyet az Országos Mentőszolgálat feljelentése nyomán tavaly januárban indított a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az OMSZ helikoptereinek akkori üzemeltetője, a BASe Kft. ellen. Máig sem adott magyarázatot arra senki, hogy miért rendelte el az NNI a nyomozást sikkasztás gyanújával a helikoptereket a tulajdonos többszöri írásos felszólítása ellenére át nem adó BASe Kft. vezetői ellen, már egy nappal az előtt, hogy az OMSZ és a BASe között évekkel korábban köttetett szerződés lejárt volna?

A rendőrség a nyomozás elrendelésekor csak a gépek viszszaadását sürgető leveleket vette figyelembe, azt nem, hogy a felek között létrejött - és a nyomozás elrendelésének napján még érvényes - szerződés értelmében a BASe akkor még jogszerűen használta az OMSZ helikoptereit. Emiatt később a Fővárosi Főügyészség is megalapozatlannak minősítette a BASe telephelyén tartott házkutatásokat, és lefoglalásakat. A helikoptereket és az iratokat azonban a rendőrség - az időközben bekövetkezett szerződésbontás okán - már nem a BASe Kft.-nek adta vissza, akitől lefoglalta, hanem az OMSZ-nak. Később már egyre kevesebb szó esett a sikkasztásról. Polgári peres úton az vélhetően nem ment volna ilyen gyorsan.

De vajon tényleg erre való a büntető-igazságszolgáltatás?