Peking hivatalosan is elismerte, hogy egy rakétával felbocsátott szerkezettel gyakorlásként megsemmisítette egyik, 800 kilométerre a föld felszínétől, az űrben keringő kimustrált mesterséges holdját. A nagy (negatív) nemzetközi visszhangot kiváltott kísérletet Kína katonai ereje demonstrálásaként, a fegyverkezési versenynek az űrre való kiterjesztéseként értékelték. Peking ezzel elvben képessé vált, hogy megbénítsa a lehetséges stratégiai ellenfelei, az USA (és Oroszország) katonai struktúráiban, védereje működtetésében szerepet játszó mesterségeshold-rendszereket.

Tajvan vezetése a Pekinggel fennálló nézeteltérések, a sziget jövőjével kapcsolatos kérdések tárgyalásos úton való megoldásának a híve. Ezt a pozíciót erősíti közvetve Wang tábornok is, aki a kínai műholdlelövést kommentálva jelezte, véleménye szerint a kínai lépés nem Tajvan ellen irányult. Annak elsődleges célja, hogy javítsa Peking tárgyalási pozícióit más nagyhatalmakkal szemben. Ugyanakkor rámutatott, ha háború törne ki a Tajvan-szorosban, Kína képes lenne megtámadni más államok, így a tajvani védelmi doktrínában jelentős szerepet játszó amerikai fegyveres erők műholdjait is. Tajvannak vannak saját, a lelőtt kínai műholdhoz hasonló, föld körüli pályán keringő mesterséges holdjai is.

Elemzők szerint az egyensúly Peking oldalára billen. Ezt erősítette meg a tajvani védelmi minisztérium: Kína mintegy 60, Jian-10-es vadászbombázó repülőgépet telepített a tengerparti körzetekbe. Emellett 980-ra emelte a szigetre irányzott ballisztikus rakétái, robotrepülőgépei számát. (D. P.)