A Gémesi Ferenc külügyi államtitkár által jegyzett dokumentum szerint a magyar kormánypolitikának oldania kell azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek a kisebbségi létből következnek. Ezek részben öröklöttek, részben elképzelhető, hogy az új történelmi helyzet adta lehetőségek miatt is kialakulnak.

A magyar-magyar együttműködés egyik fontos alapelve - a dokumentum szerint - a be nem avatkozás politikája a határon inneni és túli magyar közösségek vonatkozásában egyaránt, ugyanakkor a kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolatának a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen kell alapulnia.

Gémesi Ferenc úgy látja, olyan nemzetpolitikát kell folytatni, amely az identitás megőrzésére koncentráló támogatáspolitikából és a versenyképességet, a gazdasági-társadalmi előrehaladást szolgáló fejlesztési stratégiák rendszeréből áll. Erre azért van szükség, mert az európai uniós tagság nem garancia, csupán lehetőség.

A felzárkózás, az együttműködés, a közös fejlesztési stratégiák, közös térség- és intézményfejlesztés kialakítását kell előtérbe helyezni, mely sokak számára teszi lehetővé a nemzetegyesítés megélését - tartalmazza a dokumentum.

Az összefoglaló anyag hangsúlyozza, hogy a határon túl élő magyar csoportok eltérő helyzetben vannak, ezért differenciált lépésekre van szükség.

A kormány érzékenyen követi, hogy a határon túli magyarok jogai hogyan érvényesülnek és ha az érdekeiket sértő, jogaikat csorbítani igyekvő törekvéseket tapasztal, azok ellen fellép - olvasható az anyagban.

A kormány külhoni magyarsággal kapcsolatos politikáját összefoglaló anyagból az is kiderül, hogy az új politika nem elsősorban a segélyezést támogatja. Megmaradnak a költségvetés normatív jellegű támogatásai, ugyanakkor a Szülőfold Alap bővülő forrásokkal és feladatkörrel a legjelentősebb pályázati fórummá válik - áll a dokumentumban.

Az összefoglaló anyag szerint a támogatási rendszer átalakítása nem jelenti a források csökkentését. A szomszédos országok magyar kis- és középvállalkozásai versenyképességük növelése érdekében uniós forrásokat is igénybe vehetnek, továbbá Magyarország részt vesz az Európai Területi Együttműködés programban, amely a szomszédos országokkal közös fejlesztéseket valósít meg.

A dokumentum a magyar-magyar párbeszéd és az együttműködés fórumrendszerének megújításáról is szól, kiemelve, hogy az egyfórumú kapcsolattartást fel kell váltania egy sokszínű, hatékonyabb formának. Erre példaként említi a magyar-magyar Kormányzati Konzultációt, amelyre elsőként december 13-án került sor.

Új elemként pedig a kormány 2007-től kétévente, a választási éveket kikerülve megrendezné a világ magyarságának kulturális fesztiválját.

(MTI)