Így tett a 2004-es választáson vereséget szenvedett John Kerry is, aki a szenátusban fél órát ostorozta az iraki háborút - majd váratlanul bejelentette, hogy most nem jelölteti magát.

A pénznek döntő szerepe van abban, hogy a verseny enynyire korán kezdődik. Szakértők szerint már ahhoz is százmillió dollár kell, hogy valaki eljusson a csaknem egy év múlva esedékes első előválasztásokig. Hillary Clinton, akit a kampányfinanszírozás nehézsúlyú világbajnokának tartanak, félmilliárd dollárt is összekalapozhat. A republikánusok sem maradhatnak le, ha esélyes ellenjelöltet akarnak állítani. A rengeteg pénz a kampánystábok működtetésére, a közvélemény-kutatásokra, a médiaszakemberekre és persze a reklámokra megy el. Egy jelölt egy személytől egy választási ciklusban maximum 2100 dollárt kaphat.

A demokraták láthatóan nem tudnak betelni a "legelsőkkel": az első igazán esélyes fekete és női jelölt mellett a héten az első igazán komoly spanyol ajkú aspiráns is ringbe szállt. Bill Richardson új-mexikói kormányzó elsősorban alelnökjelöltként jöhet szóba: Obama vagy Clinton párjaként egyaránt komoly latino tömegeket tudna megmozgatni.

A két pártban eddig nyolc-nyolc politikus jelezte indulását, még oldalanként 4-5 várható. A sárdobálás máris megkezdődött: a jobboldalhoz kötődő Washington Times egyik magazinja azt írta Obamáról, hogy Indonéziában medreszében tanult, olyanban, ahonnan a terroristák szoktak kikerülni. A szenátor apja iszlám vallású kenyai volt, anyja később egy indonéz férfihoz ment. A jakartai iskola ellenben világias, koedukált tanintézmény. Ennek kiderültekor a szintén jobboldali FoxNews csavarintott a vádon: azt közölte, hogy a pletykát Hillary Clinton környezete terjesztette el. Ezzel egyszerre két demokrata párti pályázót sikerült megrágalmazni.

Hillary Clinton a polgármesterek éves tanácskozásán beszél