Márciusban lesz döntés a több-biztosítós modellről
Csalódniuk kellett azoknak, akik határozott politikai döntés bejelentését várták Gyurcsány Ferenctől az egészségbiztosításról rendezett kormányzati konferencián. A miniszterelnök inkább arról beszélt, hogy a kormány nem bizonytalanodott el, végigviszi a reformokat, köztük az egészségügy átalakítását.
Leszögezte, hogy a jelenlegi rendszer finanszírozhatatlan és igazságtalan. Az eredményes gyógyulás gyakran azon múlik, hogy ki milyen társadalmi státusú, milyen az iskolai végzettsége, illetve az ország mely szegletében lakik. A változtatást indokolja az is, hogy évente már 500 milliárddal kell az államnak kiegészítenie a gyógyítás költségeit. Az egészségügyre biztosított összeg kétszer annyi, mint amennyit egy év alatt felsőoktatásra költ az állam, s meghaladja Budapest teljes éves költségvetését is. Túl sok a kórházi ágy, a műtétek száma, miközben kevés a modern technológia. Baj az is, hogy a rendszer az egészségmegőrzés helyett a kórházi gyógyítást preferálja. Hozzátette: a változtatáshoz nemcsak politikai erőre, hanem együttérzésre is szükség van. A biztosítási reformról szóló politikai döntést értelmes vitának kell megelőznie, s csak azután, körülbelül két hónap múlva születhet döntés. (Ez azért érdekes, mert Kuncze Gábor szabad demokrata elnök szerint már februárban döntés várható.)
A konferencián Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója arról beszélt, hogy Molnár Lajos felkérésére gondolkodott el azon, van-e létjogosultságuk a magánbiztosítóknak a hazai egészségügy finanszírozásában. Válasza: igen. Szerinte három fontos célt érdemes megfontolni: így a gyógyító szolgáltatások minőségének, valamint az ellátások hozzáférésének javítását, és nem utolsósorban a költséghatékonyságot. Szerinte ezt a három célt a biztosítói versenyre alapozott finanszírozási rendszer szolgálhatja a leginkább. Ő ugyanakkor - a szaktárca vitairatában szereplő három helyett - öt pillérre (megelőzésre, alapellátásra, járóbeteg-rendelésre, kórházi ápolásra és rehabilitációra) bontaná az ellátórendszert. S ezeket a szolgáltatásokat szintén öt forrásból (a költségvetésből, a kötelező egészségbiztosításból, az önkéntes pénztárakból, a magánbiztosításokból, valamint önrészfizetésből) finanszírozná. Az egyes ellátásokat több forrásból is lehetne fizetni. Ha, például, a beteg mindegyikből a legolcsóbb ellátást veszi igénybe, akkor azt a kötelező biztosításból és az állami hozzájárulásból fedezhetnék. Ha valaki ragaszkodik a költségesebb megoldáshoz, akkor azt a magánbiztosítása terhére tehetné, illetve önrészt vállalhatna. A közgazdász szerint ezzel megúszhatná a társadalom, hogy meg kelljen határozni egy alapcsomagot, amelynek határait politikai játszmák szabhatnák újra meg újra.
Az OTP belépne
A több-biztosítás rendszer létrehozása esetén az OTP belép a betegbiztosítási piacra - közölte tegnap a pénzintézet egészségpénztárának ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen. Studniczky Ferenc szerint az egészségpénztáraknak a több-biztosítós rendszerben is megmarad a kiegészítő szerepük, így például a jobb minőségű szolgáltatásokra és váratlan egészségügyi kiadásokra gyűjthetnék a tagok pénzét. (origo.hu)
