Gödörben a liberális bölcső
Gödörben vagyunk - közli Konrád György, és nem pusztán a helyszínre gondol. További támpontokkal azonban nem szolgál. Ami biztos: a huszonöt éves Beszélő szerkesztősége az Erzsébet téri Gödör Klubban tartotta születésnapi összejövetelét.
Rengetegen eljöttek. Egykori ellenzékiek, közismert politikusok és ismeretlen szimpatizánsok, nosztalgiázó kiábrándultak és a nagy elődökre kíváncsi fiatalok. Konrád amolyan meglepetés vendég, ahogyan Fodor Gábor is, aki nemsokára harcba száll az SZDSZ elnöki posztjáért. A tisztújítás szóba se kerül, de Fodor szónoklata ettől még kampánybeszédnek is tökéletes. Az SZDSZ egyik legfontosabb értékének a demokratikus ellenzéktől és a Beszélő-körtől örökölt gondolkodásmódot nevezi: a liberális pártnak ide kell visszanyúlnia, ez a bölcső.
Kóka János, a másik elnökjelölt nincs jelen, itt van viszont a Fodorral szimpatizáló Bokros Lajos. A kilencvenes évek közepén még a Horn-kormány rettegett pénzügyminisztereként gyűlölte az ország, ma már zuhognak rá az elismerések. A Kádár-korszakban gazdasági elemzéseket írt a szamizdatként (illegálisan) kiadott és terjesztett Beszélőbe, most fejet hajt a demokratikus ellenzék tagjai előtt, akik - mondja - mindenki másnál többet tettek a rendszerváltásért.
A Beszélőnek 1981 és 1989 között Kis János volt a főszerkesztője (utólag lehet így minősíteni, bár nem ezt a titulust viselte), 1989-től 1994-ig Kőszeg Ferenc, 1994-95-ben F. Havas Gábor, 1996 és 2003 között Kiss Ilona, utána (és jelenleg is) Mink András.
A főszerkesztők fórumán Kiss Ilona, a moszkvai magyar kulturális központ vezetője nem tud részt venni: terjedelmes levelét férje, Kisbali László olvassa fel. Kis János úgy érzi, a történelmi hűség kedvéért néhány tényt tisztáznia kell. Először is azt, hogy a Beszélő elindítása főként Szilágyi Sándor (Saci) érdeme. Aztán: a lap első nyomdásza Orosz István, a "konspirációs hálózat" megszervezője Nagy Bálint volt, a lap nevét Iványi Gábor találta ki.
A szamizdat Beszélő egyik híres mondata szerint az 1981-es Jaruzelski-féle varsói puccs nem a lengyelországi válság vége, hanem az általános kelet-európai válság kezdete. Kőszeg Ferenc később sokszor és tisztelettel idézte a Kis Jánosnak tulajdonított, valóra vált jóslatot. Kis János ellenben határozottan állítja: a mondat Kőszeg Ferenc szellemi terméke, és éppen ő volt az, aki ragaszkodott hozzá, hogy bekerüljön a cikkbe.
Kőszeg eltekint a további vitától, inkább arra próbál magyarázatot keresni, hogy miért jutott csődbe a rendszerváltáskor már legálisan, hetilapként megjelenő Beszélő. Az egyik ok, hogy nem sikerült olyan újságot készíteni, amely közel áll ugyan az SZDSZ-hez, de nem pártlap. Keveset törődtek a lap külsejével, és az is téves elképzelés volt, hogy a szamizdatként kivívott tekintély piaci körülmények között is garancia. Összességében: az agonizáló pártállamban könnyebb volt fennmaradni, mint a demokráciában; a piac keményebb ellenfélnek bizonyult, mint Aczél György.
A hetilap Beszélőt gyakran bírálták, hogy túl sokat foglalkozik a szegényekkel, a cigányokkal, a rendőri túlkapásokkal, az emberi jogokkal, de Kőszeg Ferenc éppen ebben látja a jelentőségét. Szerinte a Beszélő írásai nagy hatást gyakoroltak a közbeszédre és a pártok magatartására. Mégis, elfogyott körülöttünk a levegő - jegyzi meg F. Havas Gábor. A Postabank nem várt támogatása csak átmenetileg oldotta meg a problémákat: a hetilap megszűnt, a Beszélő folyóirattá alakult.
Mink András, a jelenlegi főszerkesztő kakukktojásnak érzi magát, hisz a jelenlévők közül ő az egyedüli, aki annak idején nem írt a szamizdat Beszélőbe.
- Csak idő kérdése - veti közbe Kis János, a közönség kuncog. Pedig nem is annyira vicces.
A mai helyzet taglalására már nem futja. Csúszott a program, be kell fejezni a fórumot. Két születésnapi torta érkezik, aztán koncertek kezdődnek: Csókolom, Bárdos Deák Ági, Balaton.
Tizen- és huszonévesek lepik el a Gödör Klubot.
- Nem érdekel a politika - mondja egyikük. - A zene miatt jöttem.
A Beszélő még hetilapként, 1990-ben érte el a legnagyobb népszerűséget: az ország az első szabad választásokra készült, az eladott példányszám 25-30 ezer körül mozgott. A folyóiratként megjelenő, átlagosan mintegy százoldalas Beszélőt ma néhány ezren olvassák, a példányszám 1500. A mostani, januári számban Léderer Andrással, az Új Generáció elnökével olvasható interjú, Neményi László elemzése az iraki háborúval foglalkozik, Kis János például Emberi jogok akkor és most címmel közöl cikket. A Beszélő éves költségvetése meghaladja a 30 millió forintot, a megjelenést a Nemzeti Kulturális Alap, az oktatási tárca, a Budapest Bank Budapestért Alapítvány, a fővárosi önkormányzat, a Szabó Miklós Alapítvány, a Szabad Sajtó Alapítvány és a Szerencsejáték Zrt. támogatja.
