Depresszióban a pszichiátria
A betegek száma nő, az orvosoké csökken. A legújabb adatok szerint 800 ezer, addiktológus szakemberek szerint egymilliónál is több alkoholbeteg él Magyarországon, és növekszik a drogfüggők száma is. Ehhez képest körülbelül száz, a szenvedélybetegségek gyógyításával foglalkozó addiktológus szakorvos van az országban, de közülük sem mindegyik dolgozik a szakterületén. Dr. Németh Attila, a budapesti Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai ambulanciájának vezetője, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke úgy fogalmaz: az igényekhez képest az ágyak száma elenyésző, ordító a szakemberhiány. A meglévő szakorvosok egy része is kilátástalannak tartja itthon a helyzetét, ezért vagy már elment külföldre, vagy a távozást fontolgatja. Már egyes osztályvezető főorvosi állások is üresek.
- Mintegy 750-800 pszichiáter szakorvos működik az országban. Budapesten még többnyire be tudják tölteni az állásokat, de a megyékben egyre kevésbé - magyarázza Németh Attila. - Nem a kórházi ágyak csökkentése a legnagyobb csapás, hanem az, hogy az ambuláns rendelések már ma sem bírják a terhelést, ami a tervezett ágycsökkentés után újra jelentősen növekszik. Elégtelen a tartós gyógyuláshoz nélkülözhetetlen rehabilitációs intézmények száma is. A gyakran szellemileg leépült, krónikus pszichiátriai betegek ápolása többnyire nem oldható meg a családban, mert a hozzátartozó nem tud otthon maradni vele. A szociális otthonban viszont olyan hosszú a várólista, hogy előbb meghal a beteg, mint hogy bekerülne.
- A kórházi pszichiáter azzal a kockázattal küldheti haza az osztályról az önmagáról gondoskodni képtelen, leépült beteget, hogy az esetleg elkóborol, télvíz idején megfagy valahol. Széles és egyre növekvő, pszichiátriai ellátásra szoruló réteg a hajléktalanoké is - folytatja a pszichiátriai társaság elnöke. - Krízishelyzetben bekerülnek ugyan fekvőbeteg-osztályra, de utána megint csak az utcára tudják visszaengedni őket. Tízszázalékos ágyszámcsökkentés elviselhető lenne, ha nőne a szociális otthoni férőhelyek száma, bővülne az ellátás a járóbeteg-rendeléseken - de nem bővül. Sőt, a gondozóhelyek fix díjas támogatását is csökkentették.
Dr. Temesváry Beáta a dél-alföldi régió addiktológus szakfőorvosa a saját munkahelyéről beszél:
- A kilencvenes évek közepéig 150 ágyon látták el a 250 ezer lakosú térség pszichiátriai és addiktológiai betegeit, és a jelenleginél több ágy volt a pszichiátriai klinikán is. Amikor hét éve idekerültem, 105 ágy volt az osztályon - mondja a főorvosnő. - Az alföldi tanyavilágban közismerten magas az alkoholfüggők, öngyilkosságot elkövetők aránya; növekszik a drogbetegek száma is. "A" kategóriás oktató osztály minősítést kaptunk az akkreditációban, mert hallgatók százait oktatjuk. Kiváló orvosok dolgoztak itt. Az osztály rentábilis volt, ennek ellenére az ágyszám előbb 75-re csökkent, a minisztérium javaslata szerint csak 36 aktív ágyunk marad.
A leépítés hírére szétesett az addig kiváló csapat. Egy, a harmincas éveiben járó szakorvos más kórházba igazolt. Két fiatal, közvetlenül a szakvizsga előtt álló orvos márciustól Svédországba távozik. Tavaly ugyanoda ment egy kiváló, két szakvizsgával rendelkező doktornő.
- Egy orvos hat ügyeletet adhat egy hónapban - már csak úgy jut minden éjszakára ügyeletes, hogy szívességből bejár a volt osztályvezető főorvos - mondja Temesváry Beáta. - Alig jut idő a betegekre, szinte egész éjszaka adminisztrálni kell. Nem tudom kiadni a szabadnapokat, és baj lesz, ha valaki megbetegszik, pláne, ha szabadságra szeretne menni.
Mondom Németh Attilának, hogy Magyarországon sokan úgy tartják, kár költeni az alkohol- vagy drogfüggők gyógyítására. Magukra vessenek, ne más pénzét költsék rájuk! - mondják nem kevesen. A Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke válaszul a WHO prognózisát idézi: a depresszió 2020-ra a tartós munkanélküliséghez, illetve a halálhoz vezető betegségek listáján a második helyre kerül. Ezért az Európai Unió szerint kiemelt prioritást kell kapnia a mentális betegségek ellátásának. Életében minden második ember lesz depressziós. A felfokozott stresszből is eredő kezeletlen szorongást, depressziót alkohollal "gyógyítják" az emberek, amit meg lehetne előzni, ha időben kezelnék a zavarokat. Magyarországon nem számolja ki senki, hogy hosszabb távon mekkora gazdasági kárt okoznak az elhanyagolt mentális betegségek. Az Európai Unió felhívására 2005-ben kidolgozott a szakma egy akcióprogramot - ugyanott tartunk vele, mint a középületek akadálymentesítésével: aláírtuk, elfogadtuk, de nem történik semmi.
A szegedi addiktológia minden maradék orvosát hívják Barcelonába - fedeznék a családok kint tartózkodását, a nyelvtanfolyamot. A jövő orvosnemzedékének sok képviselője el is hagyja Magyarországot.
- Arra a színvonalra süllyed vissza az ellátás, amilyen 30 éve volt, amikor a pályámat kezdtem - jegyzi meg Temesváry Beáta.
- Visszajönnek aztán a külföldön szerencsét próbáló orvosok? - kérdem.
- Mire jönnének? - kérdez vissza Németh Attila. - Minden elérhető tudományos címmel, az ötvenes éveimben járva, osztályvezető főorvosként nettó 166 ezer forintot keresek, és azt hallom mindennap, hogy azért adósodott el az egészségügy, mert ilyen magasra emelték a fizetésünket. Ami most történik, annak a tényleges következményei csak később látszanak meg igazán. Úgy gondolom, hasonló lesz itt is a helyzet, mint Angliában: akinek van pénze, magánbiztosítást köt, mert anélkül csak nagyon silány ellátáshoz juthat. Egy különbséget azonban látok: Angliában a többség meg tudja fizetni a privát biztosítást - nálunk csak egy keskeny réteg lesz erre képes. Akármekkora legyen is ennek hosszú távon a társadalmi kártétele, a magyar pszichiátriai betegek többsége abba a körbe tartozik, amely kénytelen lesz megelégedni a nagyon silány ellátással.
