Az év jegybankárának választotta Járait a The Banker
A jegybanki közlemény szerint az elismerés külön kiemeli a Magyar Nemzeti Bank elnökének töretlen elkötelezettségét az infláció leszorítására és a jegybank függetlenségének megőrzésére.
Járai Zsigmond az első magyar díjazott a The Banker magazin jegybanki kategóriájában. Az elismerést olyan vezetőknek ítéli oda a zsűri, akiknek különösen kemény kihívások közepette kell hiteles és átlátható monetáris politikát megvalósítaniuk - olvasható az MNB közleményében.
A The Banker pénzügyi szaklap a Financial Times csoporthoz tartozik. A brit szaklap rendszeresen értékeli a világ pénzügyi, banki életét, folyamatait. Legutóbb - magyar vonatkozású hírként - 2006. decemberében hatodik alkalommal ismerte el az OTP Bankot az Év Bankja Magyarországon díjjal.
A Banker magazin ez év januári számában megjelent indoklás magyar fordítását csatolták az MNB közleményéhez. A jegybank fordítása szerint a Banker úgy fogalmaz: "Járai Zsigmond, az év minden bizonnyal egyik legszókimondóbb jegybankelnöke nem riad vissza attól, hogy hangot adjon aggodalmainak a magyar kormány túlköltekezésével kapcsolatban."
A cikk - az MNB fordítása alapján - a továbbiakban kitér arra: "több kritika érte Járait a kormánnyal való konfliktusai miatt, mert az gyengítette Magyarország gazdaságpolitikai hitelességét."
A Banker magazin zsűrije ugyanakkor azt tartotta fontosnak az értékelés során, hogy mennyire voltak megalapozottak Járai Zsigmond üzenetei és arra, milyen kihívásokkal kellett megküzdenie az elnöknek.
"Járai, akit az 1998-2002 között hatalmon lévő jobbközép kormány jelölt, s amelyben 1998-2000 között pénzügyminiszter volt, kulcsszerepet töltött be Magyarország 2001-es új jegybanktörvényének a megalkotásában. A törvény az inflációs célkövetést határozta meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljául, amelyet Járai rendkívül következetesen képviselt.
Az erősen átpolitizált országokban a kormányváltások általában súrlódásokhoz vezetnek az egymástól függetlennek feltételezett intézmények között. Ez alól Magyarország sem kivétel. A 2002-es kormányváltás Járait elkerülhetetlenül népszerűtlenné tette a hatalomra került szocialisták által vezetett kormányzat előtt.
A kormány beavatkozása a jegybank működésébe 2005-ben erősödött fel, amikor a miniszterelnök új tagokkal bővítette ki Monetáris Tanácsot. Ezt általában a Tanács kamatpolitikájának lazítására tett kísérletként értékelték.
Ekkor az Európai Központi Banknak is be kellett avatkoznia, figyelmeztetve Magyarországot az MNB függetlenségének tiszteletben tartására. Az elmúlt évben körvonalazódó költségvetési válság, a nemzetközi piaci likviditás csökkenésével együtt, a forint árfolyamának jelentős ingadozásához vezetett.
Bár az MNB és annak immár kibővített Monetáris Tanácsa a kamatkondíciók szigorításába kezdett, az első lépés mégis túl enyhére sikerült ahhoz, hogy megnyugtassa a piacokat - Járai Zsigmond óhajával szemben, aki 50 százalékpontos emelést akart, a kamatláb csak 25 bázisponttal emelkedett. Az elnök kísérletei egy szigorúbb kamatpolitika megvalósítására csak később jártak eredménnyel.
A kamatemelések hozzájárultak a magyar valuta stabilizálásához, és a forintkötvények piacának megerősödéséhez" - áll a The Banker-ben megjelent cikk jegybanki fordításában.
(MTI)
