Szanyi Tibor szocialista képviselő,  a Tony Blair alapította Policy Network magyar igazgatója 21 kérdéscsoportot ajánlott vitaindítónak. Baloldali válaszokat keres számos olyan témában, amelyre az elmúlt időkben sok egyéb mellett vajmi kevés figyelmet tudtunk szentelni. – Remélem, lesz erőnk, időnk és akaratunk ahhoz, hogy a társadalom valóban fontos kérdéseivel foglalkozzunk – nyilatkozta Szanyi a NOL-nak azelőtt, hogy közöltük vitára invitáló „téziseit”.
– Európa számos országa hasonló kihívásokkal szembesül, mint Magyarország – jegyezte meg Szanyi, aki elmondta: célja, hogy a „leült” hazai közbeszédet ki lehessen szélesíteni. – Túl kellene lépnünk a mai magyar élet silány választékán – fogalmazott a szocialista politikus –, foglalkoznunk kellene a jövő fontos kérdéseivel. Baloldalról nézve azt látom, hogy a haladás pártfogói a társadalomba kívánnak befektetni. Mások jobbára hatalmi szövetségeseikbe. Ezzel magyarázható a politikai elit nagyobbik hányadának önazonossági válsága.

Szanyi Tibor a NOL vitafórumán válaszolt az olvasók kérdéseire.

MAGYAR BLACK JACK
Szanyi Tibor 21 tézise, a jövő nyitott kérdéseinek gyűjteménye (a tézisek itt olvashatók)
1.) Európa új meghatározása. - 2.) Nők, fiatalok. - 3.) A kormányzati gondolkodásmód bezártsága.4.) Az el nem kötelezett szavazó. - 5.) A politika, mint érzelem. - 6.) Részvételi társadalom. -
7.) Média és politika: kié a hatalom? - 8.) A bürokrácia visszaszorítása. - 9.) Állandó változásban. - 10.) Közös gondolatok. - 11.) Szellemi megújulás. - 13.) Munka és tőke. - 14.) Versenyelv – haszonelv. - 15.) Nyitottság, adók, jólét. - 16.) Reform és tehetetlenség. - 17.) Vasbeton vagy szürkeállomány. - 18.) A gyengék erősítése. - 19.) Ismerethiány és szegénység. - 20.) Európai Szociális Modell. - 21.) Hozzájárulás – részesedés.

A FÓRUMVITA RÖVIDÍTETT SZÖVEGE ( a teljes szöveg itt olvasható - 942.-977. hozzászólás):

Petro: Tisztelt Szanyi úr, őszintén szólva nem tudom, mit is csinál a Policy Network? És mi az Ön feladata? Mennyire van befolyása a magyar szocialisták stratégiai elképzeléseire? Mennyire hallgatnak önökre a különböző európai baloldali pártok? Inkább kormánypártokkal vagy inkább ellenzékben lévőkel értenek szót?
A mi magyar problémáinkra térve: mi a véleménye az első és a második Gyurcsány-kormány által kínált távlatokról? Az első Gyurcsány-kormány a száz lépésben elég pontosan megfogalmazódó értékeket képviselt. 2006 nyara óta viszont szinte egyáltalán nincs szó akár csak 3-4 év múlva érvényes víziókról sem. Mit javasolna a kormánynak? Milyen vízió lenne ettől a megszorító-reformáló kormánytól hihető, és milyen távlatnak szerezhetne támogatást?

SZANYI TIBOR: A Policy Network 2000-ben jött létre, Tony Blair, Bill Clinton és Gerhard Schröder kezdeményezésére. Nemzetközi "agytröszt", amely folyamatosan egybehívja a baloldali gondolkodókat, és ellátja a Haladó Kormányzás Konferenciasorozat titkársági teendőit is. Ez valójában egy baloldali szellemi elitklub, amely nagy menyiségű ötlettel, javaslattal, ajánlással látja el a különböző baloldali pártokat, függetlenül attól, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak-e. A Policy Network vezetését egy 18 tagú igazgatóság látja el, ennek vagyok én egyik tagja. A feladatom nem kötődik Magyarországhoz, személyes minőségemben kértek fel, és velem szemben is az az elvárás, hogy minden téma kapcsán kifejtsem véleményemet (...)
2004 őszén a Policy Network Magyarországon bonyolította le a Haladó Kormányzás konferencia aktuális ülését, amelynek egyik fő témája a demokrácia és a populizmus volt. A Policy Networkre  "eléggé erősen" hallgatnak a baloldali pártok (...)
A hazai vonatkozásokra térve: (...) egy picit jobb véleménnyel vagyok az első, mint a második Gyurcsány-kormányról, (...) azt látom, hogy a reformrohamok elvonják figyelmünket a szükséges távlati vízióktól (...) Még tavaly augusztusban a frakcióban azt mondtam a miniszterelnöknek, hogy szerintem Magyarországon az embereket két fő dolog érdekli, az egyik, hogy évről évre picit tudjanak javítani személyes sorsukon, a másik pedig az, hogy könnyen és világosan el tudják intézni az ügyeiket. Ha ezt a kettőt megkapják, a kormánynak sokkal könnyebb dolga van bármilyen reformmal vagy vízióval. Megértem, hogy a mostani tempó nem kedvez a felvetésem érvényesülésének, de nem adom fel a reményt.
(...)hadd reklámozzam a 2004-ben kiadott "Minden másképp lesz" című könyvemet, abban megfogalmaztam a magam vízióit, kb. 2010-ig, nekem is érdekes olvasmány így két-három év múltán visszatekintve. A könyv elérhetősége www.szanyi.hu.

Jobbjobb: Tisztelt Szanyi úr, mi a véleménye Gyurcsány Ferenc frissen publikált "Szembenézés" dolgozatáról, van-e ennek érdemi mondanivalója a baloldali perspektívák szempontjából?

SZANYI TIBOR: (...) Gyurcsány Ferenc Szembenézés dolgazatáról alakuló véleményem:
Hasznos dolgozat. A magam részéről jobbnak tartom, mint az Útközben című munkáját. Ez egy picit érettebb felfogást tükröz. A jelenről alkotott nézetekkel szinte kivétel nélkül tudok azonosulni, a múlt értékelésében más gondolataim is vannak, a jövőkép dolgát pedig magam is erősíteném. Hadd ragadjak ki egy mozzanatot, ez pedig a kádári vagy Nagy Imre-i örökség összehasonlítása. Én mindkettőben látok "megörökölhető elemeket", de összességét tekintve mindkettőjük életművét elutasítom. Mondhatnám: egyik sem tett jót a magyar történelemnek, De az is tény, hogy sokszor kényszer műve volt, ami történt. Nagy Imre ugyan élete végén példát mutatott mártíromságból, azt megelőzően viszont a kritikus napokban egy tétova tehetetlen ember majdhogynem semmittevésével szembesültünk, még azt megelőzően hol óvatos reformer, hol a vérdiktátumok részese volt. Hogy a Szovejtunióbeli ténykedését ne is minősítsem.
A kádári rendszer ugyan szintén csődbe jutott, s noha annak eleje meglehetősen véresnek bizonyult, azért a 68-as és egyéb reformok nagyon sok ember sorsát könnyítették meg, s nemcsak Magyarországon. De hadd ismételjem meg: az örökség néha kéretlen, de mégis van, ám összességében egyiküket sem tartom alkalmasnak a modern baloldali alapok megszilárdításához.

Kedves Szanyi Tibor !
Nem gondolja hogy az Ön 21 pontból álló kérdéscsoportja fényes példája annak hogy a jelenlegi magyar politikai vezetés milyen messzire került a valóságtól és elvesztette minden kapcsolatát a választókkal?
Tényleg komolyan gondolja azt hogy a havi 40 ezerből tengődő magyar nyugdijas legnagyobb problémája az hogy a "mindennapi gyarlóságot vagy az emelkedett jövőképet" képviselje-e a kormány?
Tényleg komolyan gondolja hogy a mohácsi putrisoron a romák azt vitatják meg hogy gyakori-e "azoknak a politikai erőknek a bukása, amelyek átlépik az emberek sajátos aurájának határait"..
Vagy a debreceni Tócóskertben a sárban leragadt autó vezetöje azon morfondiroz hogy "mely kulturális modell vonzásában" érzi magát eredményesnek?
Önök vagy elvesztették a józan itélöképességüket.. vagy már ne haragudjon... mindenkit hülyének néznek.
Üdv -mrozek

SZANYI TIBOR: (...) Lehet, hogy nem milliókat foglalkoztató kérdéseket vetek fel, de ilyen kérdésekről én már beszéltem sok nyugdíjassal, sok romával, és sok autóssal is. Az, hogy nem ezek a kérdések a leginkább égetőek, ezt belátom, de pont arra tettem kísérletet, hogy ne csak az égető kérdéseket boncolgassuk reggeltől estig, hanem legyen figyelmünk önmagunk szellemi megalapozására is, végtére is ahova most az ország jutott, azt ugyan demokratikus körülmények között tette, ámde a kisiklásoknak talán pont az egyik oka, hogy az én 21 kérdésemre vagy más kérdésekre nem fordítottunk kellő figyelmet. (...)

Szanyi úr, maga szerint hogy szivárgott ki az őszödi beszéd? A másik, hogy milyen a viszonya Gyurcsány Ferenccel? Most miért nem jutott kormányzati szerephez? Azelőtt államtitkár volt. Üdv: Dr. Frank Árpád

SZANYI TIBOR: Kedves dr. Frank Árpád! Első kérdésére nagyon "precíz" választ tudok adni: fogalmam sincs, hogy szivárgott ki az őszödi beszéd. Én is hallok mindenféle pletykát, egzakt ismeretem konkrétan nulla. Ezt én is sajnálom, most az alakuló frakcióülésen meg is fogom kérdezni, hol tart a vizsgálat.
Gyurcsány Ferenccel meglehetősen sajátos a viszonyom, tulajdonképpen kapcsolatunk kezdete a 90-es évek második felére nyúlik vissza, amikor is közösen is és külön-külön is sokat gondolkodtunk, vitatkoztunk a modern baloldal dolgairól. Ez ma sincs másképp.
Hogy most miért nem jutott nekem kormányzati szerep, ennek több oka is van. Mindenekelőtt az, hogy én úgy látom, Gyurcsány Ferenc elsősorban a reformok katonás végigvitelét segítő kormánytagokat választott, én inkább mérlegelő típus vagyok. A másik, hogy a korábbi munkahelyem nemes egyszerűséggel megszűnt, végtére a tövény eltörölte a politikai államtitkári posztot, ezen kívül a GKM koalíciós partnerhez került. Természetesen ez nem a világ vége, egy kormánypárti képviselő számára mindig is nyitott lehetőség, hogy alkalom adtán kormányzati munkára felkérjék. Meglátjuk.:-)

ROSA: Kedves Tibor! Kérdésem: Ki pénzeli a Policy Network nevű gittegyletet?

SZANYI TIBOR: Kedves Rosa! A Policy Networköt baloldali alapítványok támogatják,de magánszemélyek is, a 2006-os legnagyobb projektet az Európai Szociális Modell kidolgozását konkrétan egy kanadai üzletember finanszírozta. Amúgy ebben a munkában a világ, s Európa legismertebb társadalomtudósai és sok megbecsült aktív politikus vett részt, amit azért legkevésbé sem neveznék gittegyletnek, s személy szerint roppant büszke vagyok rá, hogy ebbe a körbe tartozhatok.:-)

Hogyan lehetne a feketemunkások foglalkoztatóit rákényszeríteni arra, hogy az embereket bejelentsék, fizessenek utánuk járulékot, ami jogosulttá teszi őket a támogatások, szociális juttatások, kórházi ellátás igénybevételére? A munkában töltött évek után járó, később igénybeveendő nyugdíjra is? Mert ugye a nyugdíjnál számítanak a ledolgozott évek. ÜDV. Ili

SZANYI TIBOR: Kedves Ili! A feketemunkával kapcsolatos gondolatai engem is nap mint nap foglalkoztatnak. A feketemunka felszámolása sajnos nem fog menni emberek millióinak egyenkénti meggyőzése nélkül, pusztán a törvény vagy annak szigora kevés. Én lépten-nyomon azt igyekszem elmagyarázni az alkalmas pillanatokban, hogy a feketemunkával lényegében mindenki saját maga alatt vágja a fát. A társadalom egészének, s annak minden tagjának tudomásul kell venni, hogy bizony a "közös költséget" össze kell dobni, de ez ott kezdődik, hogy a villanyszerelőtől áfás számlát kérünk. Ha majd Magyarországon nem sikk, hanem ciki lesz feketén dolgozni, akkor a helyzetünkben is komoly fordulat fog beállni. Addig meg marad a törekvés törekvés hátán. Higgye el, több éves munka áll előttünk. De meg kell csinálni.:-)
P. S. bármi konkrét ötlete van, szívesen fogadom!

Geogeo: A munka-tőke témához. Bár már "elsütöttem" itt, de Önnek is beírom, mivel a tőkéhez való elvi viszonya (mely közelebb áll a Krausz-féle antikapitalizmushoz)különbözik Gyurcsány Ferenc legutóbb megfogalmazott értelmezésétől. Tehát először röviden: számomra a baloldal szélesebb, ugyanakkor a baloldaliságot is elsősorban globális szinten kell érvényesíteni. (Ez ugyanakkor kapcsolódik az 1. ponthoz is: korábban Európa, úgy tűnt, elég sokat tett a szociális piacgazdaságért, ma azonban ez recseg-ropog, nem képes a versenyt felvenni az USA K+F-fel és az olcsó keleti munkaerővel. Miközben komoly tárgyalások folynak a cápák fedélzeti feldolgozásáról - a közös adózásban szinte sehol se vagyunk - így az euró előnye sem érvényesülhet.)
(...)
A Föld sorsáról különböző szcenáriók, lehetséges változatok ismertek, de minden bizonnyal azokat a törekvéseket célszerű támogatni, melyek a kultúrák közeledéséhez vezetnek, megakadályozzák a természet és az elmaradottabb világok kizsákmányolását, érvényesíti a komparatív előnyöket, megakadályozza a monopóliumokat, pl. a méretek korlátozásával, a liszenszek idejének korlátozásával és hozzáférhetőségével. A gazdasági racionalitás és a stabilitás is azt követeli, hogy a �forró pénzek� mozgása ne váljon el a jelenlegi mértékben a reálfolyamatoktól.
(...)

SZANYI TIBOR: Geogeo felvetésében két témát ragadnék ki:
A munka-tőke viszonyáról van szó. Ez a globalizáció legnagyobb kihívása. Magyarországon én azt tartanám a legfontosabbnak, hogy fokozatosan mérsékeljük a munkára nehezedő terheket, és fokozatosan növeljük a tőkejövedelmekre eső terheket. A legordítóbb igazságtalanság, hogy az elmúlt években keletkezett néhány száz milliárdosunk arányait tekintve bizonyosan nem fizetett annyi adót, mint amennyit a munkából élők. Éppen ezért mondom, hogy a Magyar Szocialista Párt elsősorban a munkajövedelmekből élők pártja kell hogy legyen.
A másik felvetés, amihez csatlakoznék, az a Föld sorsáról szól. (...)a klímaváltozást immáron nem tekinthetjük csupán környezetvédelmi problémának, ez ki fog hatni az égvilágon mindenre, tán még a háború és béke kérdésére is.:-)

Geogeo: "egy picit jobb véleménnyel vagyok az első, mint a második Gyurcsány-kormányról"
Jómagam oldalakat tudnék írni az előző kormány baloldaliságáról, ároktemető kisérleteiről, a "hideg lehelet" társadalmat borító bűzösségéről - de 10 % költségvetési hiány az 10 %. (Még ha a manyupot, az egyszeri tételeket le is számítom). Mindenestre elszállt annak az esélye, hogy 1-2-3 évig érezhessék az emberek, hogy egy kicsivel jobban megy nekik...
Igazam van-e: Önök, a kormány, GYF valami ilyesmire gondolhatott: elkészül a konvergencia-program és az Új Magyarország ífejlesztési terv, nagyjából bukják az önkormányzati választásokat - azután jöhet a hajrá, az átalakítás, s persze, a megszorítás. Nos, ebbe kavart bele az őszödi szpícs feljövetele, egész mások és egész más célból tüntettek/tüntetnek, mint ahogy elképzelték.
A baloldaliságról: amig nem sikerül megtalálni a közös minimumot Krausztól, az Ön nézetén keresztül addig, amit most GYF megjelentetett - addig bajban lesz a baloldal, s mindenfajta vízió. (Ugyanakkor a gyakorlatban létezik ez a közös - csak mintha mindenki szégyenlené ezt tudatosítani.)

SZANYI TIBOR: Geogeo bedobta most a tíz százalékos költségvetési hiány kérdését. Hát ez sem egyszerű eset!!! A költségvetés alapvetően attól szállt el, hogy betakartuk a szemünket azon jelenségek elől, hogy tudniillik az ország egynegyede tartja el a másik háromnegyedet, vagy hogy a közgyógyos gyógyszerek egyharmada külföldön landol, no meg az elől is, hogy a jövedelmek egynegyede a szürke-fekete zónában realizálódik, miközben a kormány görcsösen ki akart elégíteni minden társadalmi igényt. Ezzel is van most aztán szembenézés!
Még annyit, hogy a baloldal mindig is színes volt, remélem ezután is az lesz, a monovíziókat hagyjuk meg a jobboldalnak!:-)

Geogeo: "egy picit jobb véleménnyel vagyok az első, mint a második Gyurcsány-kormányról"
A példa jó - arra, hogy miért nem lehet valaki "igazi" baloldali egy adott, kis országban. A nyugdíj, TB: mindenképp a munkát terheli, s e területkre a költekezési hajlandóság - korlátlan. Ha a tőke terhei növekednek - versenyképtelenek leszünk. Ezért gondolom, hogy akkor lehet (érdemben) helyi szinten baloldaliság, ha globálisan sikerül korlátozni a tőke monopóliumra, erőfölénnyel való visszaélésre való hajlandóságát - mert olcsó a kínai munkaerő, ha nincsenek munkavédelmi követelmények, olcsó a termelés, ha nincs környezetvédelmi díj, stb... A múlt századi világgazdasági válság kitermelte a maga megoldási módjait - de jobb lenne egy New New deal, mint bármilyen káosz és/vagy diktatúra.
Részemről rendben, hogy a szocik a munkavállalók pártja - de a kormány csak az egyik tag az OÉT-en, s bármily furcsa, nem tudnék örülni, ha mindig a szakszervezet álláspontján lenne.

SZANYI TIBOR: A tőke mai magyarországi terhei nevetségesen alacsonyak más országok mutatóihoz képest. Én itt igenis látok mozgásteret. (Magyarország rendszeresen súrolja az adóparadicsom határait.) A versenyképességnek ráadásul egyéb kritériumai is vannak, a tőke is hajlandó több terhet elviselni, ha magas minőségű szakismeretet talál egy adott földrajzi ponton. A kínai munkaerő viszont nemcsak olcsó, hanem szorgalmas is, de facto Kynában közel kétszer annyit dolgoznak az emberek, mint Magyarországon, és ez meg is mutatkozik a teljesítményekben. Persze a kínai munkaerő sem általában olcsó, hatalmas különbségek vannak a városi kínaiak európai éleszínvonala és a falusi kínaiak hagyományos nívója között, ráadásul Kína 2006-ban ugyanannyi diplomást bocsátott ki, mint az Európai Unió, s ez nem kis eredmény. Az igazi kérdés Kínával kapcsolatban az, hogy azt már tudjuk, hogy mit csinálnak a külföldiek Kínában, de mi lesz akkor, amikor azt is meglátjuk, hogy maguk a kínaiak mire mennek saját magukkal?:-)

A legfontosabb kérdés: a társadalom "átnevelése", a mentalitás megvàltoztatása, nevelés a demokratizmusra, az egyéni felelősségvállalásra, stb . Mi történik ez ügyben? Elsősorban a gyerekeknél, az ovodában, az iskolában kell elkezdeni. Egy kis példa: itt Svájcban az iskolás gyerekeket bevonják a közlekedés "irányitásába", ezzel sok mindent megtanulnak. Másik példa: ha tettenérik, megbüntetik azt, aki a hulladékot nem a konténerbe, hanem mellette szórják le. Van olyan kanton, ahol kötelező a szavazás,stb.
jucamagos@bluewin.ch

SZANYI TIBOR: Magos Juca olvasónk véleménye kapcsán az jut eszembe, hogy a modern baloldali gondolkodás egyik legnagyobb, egyébként triviális felfedezése, hogy a társadalompolitikai súlypontokat a nők és a fiatalok, illetve gyermekek világába kell helyezzük, nagyon leegyszerűsítve: a fiatal nőkre kell fókuszálnunk. Egyrészt azért, mert a mai fiatal nők lényegében azonos módon képzettek, mint a férfiak, de a munkaerőpiacon arányaiban jóval kisebb a jelenlétük, mígnem a gyerekek és a fiatalok mentális fejlődése szinte teljesen az ő kezükben van. A skandináv modell ezt egyébként hihetetlenül árnyalt és széles körben hozzáférhető társadalmi szolgáltatásokkal kezeli, de itt legkevésbé ingyenes juttatásokról, mintsem méltányos áron hozzáférhető valódi szolgáltatásokról van szó. Érdekes jelenség, hogy jelentős gazdasági fejlődés azon országokban van, ahol a társadalom reprodukciós rátája pozitív, ezt látjuk az USA-tól Kínán át akár Franciaországig bezárólag. Meggyőződésem, hogy Magyarprszágon is akkor fog tartósan meglendülni a gazdasági fejlődés, ha több gyerek születik (habár a bevándorlásban is vannak tartalékok), mindamellett ki kell aknázni a nőkben összpontosuló szakismereteket. A társadalomnak pedig kötelessége az anyákat oly módon segíteni, hogy minél kulturáltabb nevelést adhassanak a gyerekeknek. Nekem vesszőparipám, hogy az emberekbe kell befektetni.:-)

Tisztelt Szanyi Úr!
A 21 pontból a harmadikkal kapcsolatban szeretném föltenni a kérdésemet:
"3.) A kormányzati gondolkodásmód bezártsága. Minden kormányzó párt elszenvedi ezt. A benne lévők nem értik, hogy az emberek miért nem díjazzák mindazt a sok jót, amit az elöljárók a hatalomgyakorlás során kigondolnak. Ez az értetlenség okozza a választások elvesztését. Mégsem fordítunk rá kellő figyelmet. A kérdés: a mindennapi gyarlóságot vagy az emelkedett jövőképet kell-e a kormányoknak (önkormányzatoknak) képviselniük? Vagy ha mindkettőt, akkor milyen arányban?"
A mostanság napvilágra kerüt képviselői költségtérítési ügy mennyire tartozik bele a "mindennapi gyarlóság", illetve "az emelkedett jövőkép" fogalmába?
Elfogadom, hogy honatyáinknak jobb elbánásban kell részesülniük a halandó választóknál, de a törvények ennyire maguk felé hajló kézzel történő alkalmazása sokakban felháborodást vált ki.
A kormányzati gondolkodásmódot a törvényhozók nézzék a törvény alkalmazók szemszögéből is, mert a kormányzati ciklus lejárta után ők is ebbe a kategóriába kerülnek át, és mint ellenzék máris fújolhatják a rájuk már nem vonatkozó jogszabályokat.
Visszatérve a képviselői költségtérítésre: Ön, a nemzetközi tapasztalata alapján hogy látja ezt a kérdést? Hogy van ez máshol?
drotostoth

SZANYI TIBOR: drotostoth vitapartnerünk a képviselői költségtérítési ügyet feti fel. Bocsánatot kérek a pongyolagásomért, de ez aztán az igazi gumicsont. Egy 17 éve élő elszámolási rendszer kapott most hirtelen egy hatalmas kérdőjelet. Ami eddig rutin volt, az úgy látszik, nem mehet tovább. Erről az a véleményem, hogy nincs két egyforma képviselői élethelyzet, ezért egy méltányos honoráriumon túl én egyénre lebontott költségtérítési mechanizmusokat alakítanék ki. Elvégre hogyan lehet összehasonlítani mondjuk az én XIII. kerületi munkámat , ahol öt percre van minden és mindenki, egy olyan képviselőjével, aki 25 kelet-magyarországi falu között mozog, időnkénti budapesti elfoglaltságokkal. Nekem például a terembérlet és a posta adja a legnagobb költségeket, másként az üzemanyag vagy a szállás. És akkor arról most nem is bedséltünk, hogy mekkora különbség van az egyes képviselők egyéni teljesítményei között. Miért jár ugyanannyi a kerepelő populista, semmittevő nyilvánosság-hajhászoknak, mint a törvényekben elmélyedő korrekt, de sokszor névtelen honatyáknak? Aligha hiszem, hogy itt lehet igazságos és arányos rendzsereket kialakítani, sokkal egyszerűbb, ha elviseljük, hogy ennyibe vagy annyiba kerüljön egy képviselő, persze a nagyobb költségeiről tételesen számlával elszámolva. Hadd lássuk, hogy ez indokolt-e vagy sem.:-)

Kedves Szanyi Tibor Úr, üdvözlöm téziseinek szellemi nyitottságát, azt, hogy lezárt állítások helyett a 21 pontban témakörök, problémák és kérdések olvashatók. A nyitottság kísérletező szellemre utal, és a társadalomfejlesztésnek, a demokratikus szellemű reformnak nem a diktatúra, hanem a kísérletezés a legjobb fomája. Mennyire nyitott az európai és a magyar baloldal az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok baloldali kísérleti javaslatai felé? Nekünk, magyaroknak a legismertebb baloldali kísérletezőnk a vállalkozói szocialista gondolkodás képviselője, Liska Tibor. A Liska-gondolat sok rokonságot mutat a george-izmussal. Henry George telekértékadó-javaslatának aktualitást ad mostanában az ingatlanadóztatással kapcsolatos tervezgetés. De még mindig nem kísérletezték ki komolyan a munkásönigazgatás különböző válfajait, a szövetkezeti vállalkozások lehetséges formáit, vagy a munkavállalói részvénytulajdonlás perspektíváit se.
Mi ezekről a véleménye?
Cselényi Péter

SZANYI TIBOR: Cselényi Péter vitapartneremnek üzenem, hogy jómagam is rokonszenvezek az ingatlanok megadóztatásával. Fenntartva, hogy bizony ezt sem kísérletezték még ki teljes egészében. Mindamellett az ingatlanadót én nem valamiféle plusz tehernek képzelem el, hanem néhány más adófajta helyett vagy annak mérséklése terhére. Persze a telekadó alapja is az érték, ezért célszerű egy megállapodott algoritmust találni az egyéb vagyoni betétek és nemzetközi transzferek dolgára is. Ami a szövetkezeti vállalkozások dolgát illeti, ideértve a munkásönigazgatás problémáit is, azt látom, hogy egy baloldali kormánynak ezen a területen illene igazán aktívnak lennie.(...)

Tisztelt Szanyi úr! Öntől idézek:
„13.) Munka és tőke. A jövedelemszerzés e két fontos forrása a kapitalizmus születése óta VERSENYBEN van.” [Kiemelés tőlem.]
Kérdésem: ezek szerint – hasonlattal élva – a horgász és a kukac versenyviszonyban vannak egymással, hogy melyikük fog több halat (szerez több jövedelmet, jut több életlehetőséghez)? Válaszát érdeklődéssel várom, mert úgy gondolom, hogy e tézisére adott értelmezés alapvetően meghatározza az Ön által fölvetett másik húsz összefüggés magyarázatát.
Üdvözlettel: Fekete György mentálpedagógus, Budapest

SZANYI TIBOR: Kedves Fekete György Úr! Picit bajlódom a felvetése értelmezésével, mert szerintem a horgász-kukac viszony legkevésbé sem versenyviszony. (...) a baloldali viszonyok pont azt kell szolgálják, hogy a versenyviszonyokat a lehető legkiegyensúlyozottabbá tegyék, tehát, amikor társadalmilag a halak állnak vesztésre, akkor melléjük álljanak (...), ha pedig a horgászok maradnak éhesek, akkor feléjük is kellő figyelemmel forduljon. Az egyensúly olyan dolog, ami ritkán adódik, ám az egész életünk egy folyamatos egyensúlyozás, örökös korrekciókkal. (...)

SZANYI TIBOR: Ez a mai másfél óra engem arról győzött meg, hogy igenis van vitakultúra Magyarországon, és nemcsak gyurcsányorbánról lehet fogcsattogtatva beszélni, hanem sok minden más izgatja a magyar társadalmat. A 21 kérdésem mellett persze sok minden mással is foglalkozom, és kívánok foglalkozni az elkövetkezendő időszakban, egészen konkrétan irgalmatlanul bántja az igazságérzetemet az elmúlt napokban megkapott távfűtési számlák sokasága, ugyanis indokolatlannak tartom a növekedés mértékét, különösen ami az úgynevezett alapdíj esetében bekövetkezett. Szerintem eljött az idő, hogy a szolgáltatókat forint-fillérre elszámoltassuk, mert kicsit elegem van abból, hogy szemmel láthatóan jóltáplált, színes overallos szakemberek lépten-nyomon oktatgatják ki a lakótelepek nem annyira jóltáplált népeit, megmagyarázva, hogy ez így teljesen rendben van. Én meg azt mondom, hogy egyáltalán nincs rendben, és ebben kérem az összes érintett segítségét is. Ezzel azt hiszem az emelkedett gondolatok után visszatértünk a hétköznapokba. Mindenkinek jó munkát, sok sikert, jó egészséget kívánok!
Szanyi Tibor

Szanyi Tibor