Martti Ahtisaari, a világszervezet koszovói különmegbízottja pénteken ismertette hivatalosan is az osztrák fővárosban a többségében albánok lakta szerb terület jövőjével kapcsolatos elképzelését a koszovói kontaktcsoport - az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország - képviselőivel.

A volt finn államfő zárt ajtók mögött adta át javaslatát a magas rangú diplomatáknak, és azt hivatalosan utóbb sem hozzák nyilvánosságra. A tervet az ENSZ-diplomata február 2-án Belgrádban, illetve Pristinában a függetlenséget követelő koszovói albánokkal és a terület elszakadását ellenző Szerbia vezetőivel fogja ismertetni.

Kiszivárgott hírek szerint a volt finn elnök terve egy fajta "ellenőrzött" vagy "feltételekhez kötött" függetlenséget irányoz elő Koszovónak. Wolfgang Petritsch osztrák ENSZ-nagykövet, Balkán-szakértő szerint Ahtisaari javaslata vélhetően elindít majd egy olyan folyamatot, amely hosszabb távon végső soron a tartomány szuverenitásához és függetlenségéhez vezet majd el.

Oroszország több időt akar az Ahtisaari-javaslat tanulmányozására, és azt követeli, hogy az új szerb kormány megalakulásáig halasszanak el mindennemű, Koszovó státusával kapcsolatos ENSZ-döntést - mondta tudósítóknak egy diplomata a kontaktcsoport bécsi ülése után. A diplomata szerint Moszkva nagyon kemény magatartást tanúsított a találkozón, ugyanakkor a csoport nyugati tagjai között is "soha nem látott" az egység. Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettes Moszkvában azt mondta, hogy a koszovói rendezés azon dől el, miként reagál Belgrád és Pristina az ENSZ-megbízott tervére.

Mindez arra utal, hogy egyre nagyobb a megosztottság a kontaktcsoportban részt vevő nyugati hatalmak és a Szerbia szoros szövetségesének számító Oroszország között. Míg Moszkva hosszabb - de nem tudni, milyen hosszú - gondolkodási időt kér, a csoport más tagjai azt sürgetik, hogy szabjanak határidőt a koszovói "útitervnek". Ahtisaari irodájának (UNOSEK) szóvivője, Remi Dourlot szerint február 2-án képzelhetők el további tárgyalási fordulók. Reálisan arra lehet számítani, hogy a dokumentumot március végén terjesztik az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé - jelentette ki.

Az Európai Unió trojkájának Belgrádban tárgyaló küldöttsége reményét fejezte ki pénteken, hogy Szerbia együttműködő partner marad az ideiglenes ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovó státusáról szóló tárgyalásokon. - A többségében albánok lakta szerb tartomány jövőbeli státusáról szóló tárgyalások mindenekelőtt Szerbia státusáról szóló tárgyalások - jelentette ki Vuk Draskovic külügyminiszter. "Koszovó függetlenségének bármilyen, Szerbiára ráerőltetett formája az ENSZ-tag Szerbia nemzetközileg elismert államhatárainak erőszakos megváltoztatását, egyúttal magának az ENSZ-alapokmánynak a megsértését jelentené" - fogalmazott Draskovic az EU-trojkával tartott találkozója után kiadott közleményében. Az EU felhívása "nehezen érthető" - vélekedett Draskovic, aki szerint "valószínűleg egyetlen állam sincs a világon, amely kész lenne ilyen konstruktív magatartásra" saját felbomlását illetően".

Vojislav Kostunica hivatalában azt közölték , hogy az ügyvezető kormányfő szerepébe lépett jelenlegi miniszterelnök nem fogadja február 2-án a státustárgyalásokon közvetítő ENSZ-különmegbízottat, mert a szerb törvények értelmében - a választási eredmény ismertté válásától kezdve - csak a leendő új kormánynak van felhatalmazása arra, hogy tárgyaljon Koszovó státusáról.

Pristinában Agim Ceku koszovói miniszterelnök ingerülten reagált az orosz időhúzási szándékra, amire szerinte már nincs semmi ok. Minden további tárgyalás csak színjáték lenne, hacsak a szerbek nem változtatnak véleményükön és realistább álláspontot nem foglalnak el - mondta. Elismerte, hogy Marti Ahtisaari terve tartalmazhat a koszovói albánok számára kedvezőtlen elemeket is, talán nem minden elvárásukat elégíti ki, mindazonáltal összességében egy, a koszovói nép számára elfogadható csomagtervről van szó.

Agim Ceku azt mondta, bízik abban, hogy Koszovó független lesz, s amikor Ahtisaari az ENSZ Biztonsági Tanácsába megy, ott függetlenséget fog javasolni a terület számára. Diplomáciai források szerint viszont a tervezet nem említi a függetlenség kifejezést, noha várhatóan megadja a tartománynak egy szuverén állam olyan kellékeit, mint a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozás joga vagy saját biztonsági erő felállításának joga. Ceku az AFP-nek adott interjújában "pozitív megkülönböztetést" és messzemenő önigazgatást ígért a koszovói szerb kisebbségnek. A koszovói vezetők készek elébe menni a szerbek "minden követelésének és félelmének" - mondta, hangoztatva, hogy a szerbeknek nincs semmiféle okuk a nyugtalanságra, Koszovóban "multikulturális" társadalom épül.

A NATO pénteki brüsszeli külügyminiszteri értekezletén rendre visszatért, hogy a szerbeknek és az albánoknak időt kell majd hagyni a javaslatok megvitatására, az európai államoknak pedig egységesnek kell maradniuk e kérdéskörben, miközben támogatniuk kell Szerbia európai integrációját - közölte Göncz Kinga brüsszeli sajtóértekezletén. A magyar külügyminiszter felszólalásában többek között arról beszélt, hogy kulcskérdés a koszovói szerb kisebbség helyzetének rendezése, s hogy Szerbiában látható gazdasági fejlődésre, a külföldi utazások könnyítésére, Koszovóban pedig egy működő, legális gazdaság létrejöttére van szükség.
(MTI)