Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusa előtt készült, teljes terjedelmében pénteken nyilvánosságra került Szembenézés - 23 pontban hibákról, tanulságokról, tennivalókról című mintegy harminc oldalas írásában a reformok folytatása mellett teszi le voksát, és megfogalmazása szerint a kölcsönös megértés irányába szeretne lépést tenni.

A kormányfő tanulmányáról azt nyilatkozta, kritikus és önkritikus elemzés, a közállapotokkal való szembesülés és szembenézés. Az írás a kormányfő véleménye szerint a jobboldallal történő együttműködés felé teszi meg az első lépést. "Nem tudom, hány lépést kell még tennünk egymás felé, de két dolgot mindkét félnek egészen biztosan meg kell tennie, empátiát mutatni a riválissal szemben, és önkritikát gyakorolni saját magát illetően. Az ilyen lépések sorozatával lehet eljutni az ország érdekében való együttműködésig" - mondta Gyurcsány Ferenc.
Ahogy fogalmazott: az elmúlt években a jobb- és a baloldal politikai hatalmi küzdelme elvette az energiát a fontos dolgoktól, aminek eredményeként az emberek azt érzik, hogy az ő dolguk a legkevésbé fontos.

A Fidesz mellébeszélésnek tartja a miniszterelnöki tanulmányt. Navracsics Tibor frakcióvezető szerint fizetett hirdetésről van szó, amely azért sem nevezhető szembenézésnek, mert nem foglakozik azzal, hogyan került Magyarország ilyen nehéz helyzetbe, amikor 2002-ben a régió éllovasa volt, nem magyarázza meg, miért lassult le a növekedés, miért vezettek be megszorító csomagokat, de azt sem, hogy 4 és fél év szocialista-szabad demokrata kormányzás után miért nincs euró céldátum.

Az ellenzéki politikus vélekedése szerint Gyurcsány Ferenc nem gondolta komolyan, hogy írását a párbeszéd kezdetének tartja.

Az MDF az elemzésben írtak többségével nem ért egyet, és a tanulmányról azt tartja, hogy a jövő helyett a múlttal foglalkozik. A KDNP megítélése szerint az írás, amit a kettős beszéd jellemez, elmélyíti az ellentéteket.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a Szembenézés című elemzésről azt mondta, kísérlet arra, hogy más irányba terelődjön a politikai diskurzus, azonban szerinte ez nem fog menni.

Juhász Ferenc, a szocialisták alelnöke valódi válaszkeresésnek tartja a kormányfő elemzését. A reformokból kirajzolódó Magyarország képét ismerteti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Szembenézés című írásában - nyilatkozott a politikus.

Juhász Ferenc szerint a kormányfő írásában a reformlépéseket ismerteti, azt, hogy minek mi az értelme, azaz hogyan kapcsolódnak egymáshoz az első látásra egymástól függetlennek látszó lépések.A Kádár-rendszer megítélésének mikéntjére figyelmeztették a miniszterelnököt az MSZP belső köreinek tagjai, akik még a megjelenése előtt olvasták Gyurcsány Ferenc Szembenézés című elemzését - mondta Lendvai Ildikó, a szocialista párt frakcióvezetője a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában pénteken reggel.
A politikus arra az újságírói felvetésre válaszolt, hogy sajtóhírek szerint az MSZP belső köreiben felháborodás fogadta a miniszterelnök elemzésének Kádár-rendszert kritizáló elemeit, ezért ezt a részt átíratták vele. Lendvai Ildikó elmondta, hogy ő is olvasta a dolgozat javítatlan, kéziratos változatát, és tanúja volt olyan beszélgetéseknek, amelyek "a kádári kisember nézőpontjáról" tépelődtek.

Ezekben a beszélgetésekben arra figyelmeztették - szerinte joggal - a miniszterelnököt, nehogy úgy tűnjön, hogy ami a Kádár-rendszerben történt, azért az a kádári kisember felel, aki abban az időben valamiféle társadalmi vagy gazdasági emelkedést tapasztalt. "A figyelmeztetés arra szólt, hogy a Kádár-rendszerrel való politikai szakítás nem jelentheti azoknak az embereknek a felelőssé tételét, akiknek a családja esetleg egy jobb társadalmi helyzetbe került akkor" - mondta.

Az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor hangsúlyozta: olyan vitának nem volt tanúja, amiben valaki azt akarta volna mondani a miniszterelnöknek, hogy rehabilitálja a Kádár-rendszerből azt, ami rehabilitálhatatlan. Gyurcsány Ferenc a Szembenézés című elemzés végén az MSZP előtt álló kihívásokról, feladatokról értekezve azt írta: a magyar baloldalnak el kell utasítania az elfogadhatatlan politikai rendszereket, ekképpen "választania kell (...), hogy Nagy Imre politikai, szellemi örökösének tekinti magát, így pedig éppen Kádárral szemben is fogalmazza meg és fogadja el ezt az örökséget". Álláspontja szerint tiszteletben kell tartani a rendszerváltás előtti 40-50 évet is, de a nosztalgia az emberekben a szociális biztonságához, a gyarapodáshoz kötődik, nem pedig a szabadság hiányához.

(MTI)